hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Törökország: az egyesült Európa új csillaga?
Egy hosszú éjszaka

2004. 12. 26.
A török történelem legfontosabb két napja: az isztambuli sajtó így nevezte azokat a napokat, amikor az EU állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján folytatott kétnapos maratoni egyeztetéseket követően Ankara előtt kinyílt az unió kapuja.



Törökországban úgy várták a miniszterelnököt, mint győztes hadvezért Fotó: Reuters

Török szempontból az előjelek nem voltak biztatóak, ugyanis a csúcstalálkozó első napja komoly csalódást hozott a nagy létszámmal Brüsszelbe érkezett török delegációnak. A késő esti közös vacsorát követő egyeztetések és viták végén Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök, az unió soros elnöke, Jose Manuel Barossoval, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatójában nyilvánosságra hozta az eredményt: "igen, az Európai Unió szabad utat ad Törökországnak. A tárgyalások 2005 októberében kezdődnek". Hogy a döntés nem volt ennyire egyhangú, azt lehetett érezni az újságírók kérdéseire adott válaszokon. Az EU vezető politikusai ugyanis eltérő választ adtak az Ankara belépésével szemben állított feltételeket firtató kérdésekre. Balkenende mindaddig nem kívánta részletezni a feltételeket, amíg a török fél nem nyilatkozik azokkal kapcsolatban.

A törökök először komor hallgatásba burkolóztak, de pár órán belül kiderült, hogy az EU támasztott feltételek nem teljesíthetőek Ankara számára. A fő követelmény ugyanis az volt, hogy Ankara ismerje el Ciprus szuverenitását, mégpedig itt Brüsszelben, még a csúcs ideje alatt. Balkenende szerint ez a 25 uniós tagállam véleménye, így nem sok esély volt annak megváltoztatására.

A követelmény, hogy Ankara ismerje el Ciprus szuverenitását, első hallásra logikusnak tűnik, annál is inkább, hogy a Törökország által célba vett uniónak már tagja Ciprus, tehát – mondta Balkenende – a törökök nem tehetik meg azt, hogy belépnek egy klubba, de annak egyik tagját nem akarják elismerni. Az a minimum, hogy Ankara de facto elismeri Ciprust.

A Törökország és Ciprus kapcsolataiban létező évtizedes feszültségekre való tekintettel a Bizottság kitalálta, hogy ez az elismerés lehet közvetett is. Ugyanis ha Ankara az 1961-ben aláírt vámuniós szerződést kiterjeszti a 2004 májusában belépett új tagokra, akkor közvetve elismeri Ciprust is.

Ankara számára ez a közvetett elismerés is gondot okozott. Erdogan szerint, ha Törökország elismeri Ciprus szuverenitását, tehát a dél ciprusi kormányt, akkor a nemzetközi szerződések szerint meg kell szakítania kapcsolatait az északon lévő török állammal. Ezt pedig Ankara több oknál fogva nem teheti meg. Egyrészt Törökország komoly érzelmi szálakkal kötődik a török cipriótákhoz, másfelől ez a lépés nem is lenne igazságos és etikus, hiszen az Egyesült Nemzetek Ciprusra vonatkozó béketerve nem a törökök miatt bukott meg, hanem a ciprusi görögök vétója miatt. Ennél fogva Ankara csak akkor ismeri el a szigetbeli görög kormányt, ha az beleegyezését adja valamelyik, nemzetközileg is javasolt megoldáshoz.

Erdogannak ezzel a nyilatkozatával bezárult a kör. Az EU többi feltétele már szóba sem került, mert úgy tűnt, hogy nagy, szinte áthidalhatatlan különbségek választják el a felek álláspontjait, melyeket az éjszakába nyúló egyeztető tárgyalásokon sem sikerült egymáshoz közelebb hozni. 

A másnap délelőtti tárgyalások folyamán jött a hír, hogy a Ciprus elismerésére vonatkozó feltétel Törökországban kemény politikai ellenállásba ütközött. Isztambulban EU-ellenes tüntetést tartottak és az ellenzéki szociáldemokrata párt vezetője, Deniz Baykal sajtótájékoztatóján
a tárgyalások szakítását követelte a miniszterelnök Erdogantól. Baykal szerint a feltételek sértik a török nemzeti érdekeket, így Erdogan nem tehet mást, mint hogy félbeszakítja a tárgyalásokat, és hazatér. Egyébként az utóbbi időben a török közvéleményben megerősödött az EU-ellenes hangulat. Pár nappal a csúcs előtt végrehajtott közvélemény-kutatások szerint a török népesség 35 százaléka úgy vélte, hogy Ankara a kelleténél több engedményt ad Brüsszelnek.

Nem lehet tudni, hogy a hazai EU-ellenes fejlemények mennyiben járultak hozzá, de dél körül Erdogan bejelentette: sajtókonferenciát tart, ahol majd kimondja a végső szót, és utána hazaindul. Innentől kezdve azonban felgyorsultak az események. Az Európai Unió nagyhatalmai létrehoztak egy különbizottságot, melyben Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, valamint az uniós soros elnökség miatt Hollandia, és Ciprus miatt Görögország voltak jelen. 

Ezután újabb többórás egyeztetés következett. Végül megszületett a kompromisszum a török belépésben döntő tényezővé vált Ciprus ügyében: az EU tudomásul veszi Törökország szándéknyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy még a tárgyalások elkezdése előtt, tehát 2005 októbere előtt lerendezi ezt a kérdést.

Ezt követően már az egyéb feltételek is az asztalra kerültek. A török feltétel az volt, hogy kerüljön be 

a szövegbe, hogy a tárgyalások célja a teljes tagság. Ez egyfajta biztosítás volt Ankarának arra, hogy a tárgyalások folyamán ne kerüljenek túlsúlyba azok a politikai nézetek, melyek a különleges partneri kapcsolatot szorgalmazzák Törökországnak. Ezt a török feltételt elfogadták. Ugyanakkor elfogadták a török tagságot ellenző tábor azon javaslatát is, mely szerint a tárgyalások nem feltétlenül végződnek majd a tagsággal.

A következő vita a védzáradékokkal volt kapcsolatban. Törökország mérete és gazdasági paraméterei miatt eddig már többen javasolták, hogy esetleg örökre el kellene tiltani a török munkaerő szabad áramlását Európa felé, valamint hogy a török mezőgazdaság ne részesüljön a többi tagország számára juttatott gazdasági támogatásokban. Törökország mind a két korlátozást ellenezte, azonban nem annak tényét, hanem az "örökre" jelzőt. Ankara szerint az örök érvényű tiltások komoly megkülönböztetést jelentenek Törökországgal szemben. Végül ebben is megszületett a kompromisszum: a szerződés szerint a tiltások addig alkalmazandók, amíg szükség lesz rájuk.

A kurd kérdés és az örmény követelések

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!