hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Megbukott a Janukovics-projekt

2004. 12. 20.
"Mára nem létezik az az Ukrajna, amely a választások kezdetéig létezett" – jelentette ki Leonyid Kucsma Moszkvában, Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése során. Ezt a történelmi kijelentést nem az újságírók kedvéért tette, hanem szükségszerű elismeréseként annak a ténynek, hogy kudarcot vallott a hatalom Janukovics kezébe való átjátszására kidolgozott terve. Ez a kudarc azonban nem csak Ukrajna számára hozott messzemenő változásokat, hanem a nemzetközi politikai küzdőtéren is felbolydulást okozott.

Kétség nem férhet hozzá, valóban Kucsma találta ki azt a tervet, amelyet megpróbáltak végrehajtani az ukrán elnökválasztások eddigi két fordulója során, hiszen senki sem fél Ukrajnában úgy az ellenzék hatalomra jutásától, mint a még hatalmon levő elnök. A hatalommal való vad visszaélésekből és az ezzel kapcsolatos botrányokból – a többi volt szovjet tagköztársasághoz hasonlóan – nem volt hiány. Csak hogy ne menjünk túl sokat vissza az időben, elég megemlíteni a Krivorozssztaly acélipari óriás privatizációját. Ez a mamutcég az ukrán költségvetés bevételeinek 4 százalékát adja. Új gazdája – az 1200 milliárd dolláros orosz és a nyugatról érkezett 1500 milliárd dolláros ajánlatok ellenére – 804 milliárdért Kucsma veje, Viktor Pincsuk lett. 

Az ellenzék nem habozott bejelenteni, hatalomra jutásuk esetén azonnal felülvizsgálják a cég privatizációját. Sok külföldi újságíró és megfigyelő az utóbbi időben megfeledkezik a konfliktus gazdasági oldaláról, mondván, a választások körül kialakult feszültség okát elsősorban a hatalomért folytatott elkeseredett harcban és Ukrajna nyugati vagy orosz befolyási övezethez sorolásában kell keresni. A fenti – kiragadott – példa azonban jól láttatja az ukrán krízis anyagi oldalát is, és megindokolja a felek elkeseredett kitartását is.

Sztaniszlav Belkovszkij orosz politológus elmondása szerint Kucsma már két éve elkezdte a "Janukovics-projekt" végrehajtását, bár eredetileg nem utódnak szánta az elnökjelöltet. Mindössze egy olyan figurára volt szüksége a "donyecki klánból", akivel eredményesen ellensúlyozhatja az ukrán ellenzéket. A "Janukovicsprojekt" a "pénz mindent megold" elven alapult, de mára nyilvánvaló lett ezen elv féligazsága.

Az első hiba az volt, hogy Janukovics Kucsma utódjául jelentkezett, bár ez az elnökjelöltség nem használt az elnök és Ukrajna külföldi megítélésének. Elég annyit megemlíteni, hogy ukrán földön – az eltüntetett iratok ellenére – köztudott: Janukovics két alkalommal köztörvényes bűnözőként ült rács mögött, öt alkalommal vádolták meg nemi erőszakkal. Azonban – mint ez orosz-ukrán körökben szokás – az rendeli a muzsikát, aki fizet.

A második bökkenő – a pénz nem oldott meg mindent – hogy a nép nem volt hajlandó elfogadni az elnöknek kikiáltott Janukovicsot. Ezen aztán teljesen elbukott Kucsma hatalomátjátszási terve, s olyan kompromisszumkeresésbe kényszerült a leköszönő elnök, ami semmilyen forgatókönyvben nem szerepelt.

Az ukrán parlament – engedve a tömegdemonstrációk nyomásának – menesztette a minisztertanácsot a miniszterelnökkel együtt, a Legfelsőbb Bíróság kimondta a második forduló érvénytelenségét és annak megismétlését írta elő. Bár a leköszönő elnök nem fogadta el Janukovics lemondatását, kénytelen volt "szabadságra" küldeni a megismételt második forduló eredményhirdetéséig. Ezek után Janukovicsnak nem lesz lehetősége oly nyíltan visszaélni pozíciójával a választási kampányban, mint azt tette eddig, így az ellenzéki Viktor Juscsenko esélyei jelentősen megnőttek. 

Ugyanakkor az ellenzék is kompromisszumokra kényszerül: december 8-án a parlament nagy többséggel elfogadta az államháztartási törvény módosítását, amely jelentősen csökkenti az elnök hatáskörét, s így Juscsenko hatalomra kerülése esetén lényegesen lassabban valósíthatja meg választási ígéreteit. 

Bármelyik jelölt kerül hatalomra, a jövőben nem csak Kelet- és Nyugat-Ukrajnával kell kiegyeznie, hanem a parlamenttel és a Legfelsőbb Bírósággal is. A krízis ezen eredménye a jövendő Ukrajna számára mindenképpen pozitív, hiszen megjelenhet a fékek-ellensúlyok olyan rendszere ebben az országban, ami garantálhatja a politikai rendszer stabilitását. 

A két legfontosabb külső tényező – a Nyugat és Oroszország –, számára a kialakult helyzet egyre inkább csapdára emlékeztet; kapcsolataikban a feszültség napról napra nő, már most hidegháborús emlékeket idéznek az egymásnak küldött üzenetek. Kölcsönösen megvádolták egymást az ukrán állam szétverésével, illetve azzal, hogy saját érdekszférájukhoz igyekeznek csatolni. Nyugaton "moszkvai forgatókönyvről", Moszkvában "washingtoni forgatókönyvről" beszélnek. 

A régebbi Ukrajna, amely az elnökválasztásokig állt fenn, valóban nem létezik már. De ugyanezen választások miatt a Nyugat és Oroszország viszonyában újra megjelentek a hidegháború idején használatos jelzők és szemünk láttára, leplezetlenül fejlődik ki egy új konfrontáció.

Mára ez a konfrontáció elcsendesedett a harmadik forduló felkészülési hajrájában és az utcai demonstrációk által kiváltott általános feszültség is csökkent. Ugyanakkor az orosz média még mindig előszeretettel foglalkozik Juscsenko kampányának pénzügyi hátterével: a kommunisták és Janukovics kijelentéseire hivatkozva azt állítják, amerikai költségvetési forrásokból hatvanöt millió dollárt folyósítottak. Ezek a fejtegetések kivívták az amerikai kormányzat nemtetszését,
olyannyira, hogy hivatalosan bejelentették, tizennégy millió dollárral támogatták – a választások lebonyolítását, nem Juscsenko kampányát. 

Janukovics, látva hogy esélyei jelentősen csökkentek, megkísérli kihasználni a társadalomban megtalálható Amerika-ellenességet is. Teszi ezt annak fényében, hogy Kucsma teljesen kihátrált a korábban mindenáron hatalomra juttatni kívánt jelölt mögül. Janukovics erről így nyilatkozott: "Teljesen eltérővé lettek nézőpontjaink, teljesen csalódtam ebben az emberben. Azt reméltem, a krízis idején az ukrán nép érdekeit fogja védelmezni, ehelyett ő a saját és családja érdekeit vette védelmébe." Amint azt említettük, van mit védenie.

A válság mai állását figyelembe véve egy új kérdés merül fel: kit fog Moszkva támogatni a jövőben; Kucsma valamely új marionettfiguráját, vagy Janukovicsot?

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!