hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Életveszélyben a szólásszabadság
Meggyilkolták az iszlámot bíráló holland rendezőt

2004. 11. 08.
Többszöri halálos fenyegetést követően meggyilkolták Theo van Gogh holland filmrendezőt, akinek augusztusban bemutatott Submission (Alávetés) cím? rövidfilmje komoly társadalmi vitát váltott ki Hollandiában, elsősorban a muzulmán közösségek részéről. A rövidfilm ugyanis éles kritikát fogalmazott meg a muzulmán vallással, azon belül is a nőknek az iszlám társadalomban elfoglalt helyével kapcsolatban. Halálos fenyegetést kapott a film forgatókönyvírója is, a szomáliai származású Ajaan Hirsi Ali is, aki jelenleg a holland parlament jobboldali képviselője. 

Theo van Gogh holland filmrendező és publicista többször kapott halálos fenyegetést azt követően, hogy idén augusztusban a holland állami televízió bemutatta a Submission cím? rövidfilmjét. Van Gogh nem vette komolyan a fenyegetéseket, illetve nem volt hajlandó elfogadni a megfélemlítést. A kerékpáron munkába igyekvő, negyvenhét éves filmrendezővel nyolc-tíz lövéssel végeztek, majd a gyilkos elvágta a halott áldozat nyakát, és két kést szúrt a mellkasába, melyekből az egyikkel egy cédulát is a testéhez döfött. Ezen – egyelőre meg nem erősített információk szerint – a Koránból vett idézetek voltak olvashatók. A gyilkossággal egy huszonhat éves marokkói-holland állampolgárságú férfit gyanúsítanak. A férfi már a titkosszolgálat látóterében volt, de nem tartozott azon 150 ezer muzulmán közé, akiket a holland titkosszolgálat közvetlen megfigyelés alatt tart. A férfi feltehetően annak a tizennyolc éves marokkói muzulmánnak, Szamir Azzuznak a baráti körébe tartozott, akit több terrorcselekmény – többek között egy holland atomerőm? és az amszterdami repülőtér – elleni támadás kitervelésével gyanúsítanak. Rendőrségi források szerint a tettes feltehetőleg "szélsőséges iszlám fundamentalista meggyőződésből" cselekedett.

A film – melyben van Gogh éles kritikát fogalmazott meg a muzulmán vallással szemben – négy muzulmán nőt mutat be, akik imáikban kérik Allah segítségét azok miatt a szenvedések miatt, amelyeket családtagjaiktól kell elszenvedniük. A bemutatott nőket házasságba kényszerítették, a család férfi tagjai megverték, megerőszakolták, majd házasságtörésért fizikálisan megbüntették őket. A film egy jelenetében ráadásul az egyik muzulmán nő áttetsző anyagból készült csadora és ruhája alatt látható a hölgy mezítelen teste, melyen korbácsnyomok és tetovált arab feliratok olvashatók, melyek a Koránból vett idézeteket tartalmaznak arról, hogy a férfiaknak joga van a nők fizikai bántalmazásához azok "rossz magaviselete" esetén.

A film felháborította Hollandia mintegy 5,5 százalékos muszlim lakosságát, amely úgy vélte, hogy van Gogh kifigurázta vallásukat azzal, hogy nőgyűlölőnek mutatta be azt. A rendező állítása szerint azonban ő tudatosan óvatosan kezelte a témát, ha valóban sokkolni akart volna, egészen máshogy nyúlt volna hozzá. A muzulmán közösségek a bemutatott meztelenség miatt is istenkáromlással és botrányokozással vádolták meg van Goghot, és a film forgatókönyvíróját, Ajaan Hirsi Alit (lásd keretes írásunkat). A titokban forgatott film egy háromrészes sorozat első részeként készült, a következő a muzulmán férfiak szemszögéből mutatta volna be a témát. 

A gyilkosságot követően a holland bevándorlási miniszter tárgyalásokat kezdett a hollandiai muzulmán közösségek vezetőivel arról, hogyan lehetne elkerülni az erőszak elterjedését a muzulmán és nem muzulmán lakosok között. A muzulmán közösségek elítélték a gyilkosságot, és a megbékélésre szólítottak fel. A nemrég készített felmérés szerint a hollandok nagy része ugyanis tart az egyre nagyobb számú muzulmán lakosságtól, és egyre inkább aggasztja őket annak lehetősége, hogy militáns muzulmán szélsőségesek tartózkodhatnak közöttük.

Az iszlám vallás bírálata, illetve ezzel kapcsolatban a bevándorlás kérdése Pim Fortuyn populista jobboldali politikus két évvel ezelőtti meggyilkolását követően vált komoly belpolitikai témává Hollandiában. Fortuyn – van Goghhoz hasonlóan – olyan tabutémákat feszegetett, mint az iszlám vallás helyzete a holland társadalomban, vagy az egyre növekvő bevándorlás korlátozásának kérdése. Érdekes egybeesés, hogy van Gogh decemberre tervezte a Fortuynról készített filmjének bemutatóját.

Bár van Gogh ellentmondásos figurája volt a holland filmiparnak és sokan a "holland Michael Moore"-ként emlegették, mégis a szólásszabadság bajnokának tekintették a liberális Hollandiában. Filmjeiben és cikkeiben ugyanis rendszeresen olyan témákkal foglalkozott, mint a prostitúció, a bűnözés, a bevándorlás. Meggyilkolását ezért a szólásszabadság ellen intézett támadásként értékeli a holland társadalom.

A gyilkosság estéjén Amszterdam polgármestere, Job Cohen felszólítására mintegy húszezres tömeg gyűlt össze a város főterén, tiltakozva az ellen, hogy valakit határozott véleményének kimondása miatt gyilkoljanak meg. "Nem csendes megemlékezésre gyűltünk össze, hanem hogy hangosan és világosan kimondjuk: a szólásszabadság fontos érték a számunkra, melynek tovább kell élnie" – nyilatkozta a polgármester. A megemlékezésen Tilly Hermans, az Augustus Publishing kiadó igazgatónője döbbenetesnek minősítette, hogy ma valakit megölhetnek a véleménye miatt. "Theónak határozott véleménye volt dolgokról, de a demokráciában hozzászoktunk ahhoz, hogy a véleményünk mellett a hangunkkal és tollunkkal harcoljunk" – nyilatkozta.

Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök elfogadhatatlannak minősítette, hogy valaki a véleménye kimondásáért váljon ilyen brutális gyilkosság áldozatává. "A mai nap Fortuyn meggyilkolására emlékeztet bennünket. Nem adhatjuk meg magunkat ennek a hangulatnak" – nyilatkozta a kormányfő.

Film az elnyomott nőkről

A Submission cím? film forgatókönyvírója Ajaan Hirsi Ali szomáliai származású parlamenti képviselő. Hirsi Ali tizenkét évvel ezelőtt menekült el Kenyából egy előre leegyeztetett házasság elől, majd muzulmán vallását elhagyva parlamenti képviselő lett Hollandiában. Hirsi Ali politikai célja többek között a női emancipáció támogatása. "Ha ugyanezeket a dolgokat a szülőhazámban mondtam volna el, már biztosan nem élnék" – nyilatkozta egy alkalommal, utalva arra, hogy a teljes mértékben muzulmán országban a nők helyzete sohasem volt annyira nehéz, mint ezekben az években.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!