hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az arab világ Chirac mellett
A túszejtők a fejkendőtörvény eltörlését akarják kizsarolni

2004. 09. 06.
Két francia újságírót ejtettek túszul iraki terroristák, akik a foglyok szabadon bocsátása fejében azt követelik a francia kormánytól, hogy vonja vissza a márciusban elfogadott fejkendőtörvényt. Bár tavasszal a muszlim világ felháborodással fogadta a francia törvényt, az egész arab világ most mégis egységesen áll ki Franciaország mellett, mondván, hogy az arabbarát ország "jobb bánásmódot érdemel".



Szolidaritási tüntetés az elfogott francia túszokkal. A törvényből nem engedünk Fotó: Reuters

Múlt szombaton pár másodperces felvételt sugárzott az al-Dzsazíra arab hírcsatorna, melyen két foglyul ejtett európai újságíró volt látható, amint fogva tartóik követeléseit tolmácsolva azt kérték a francia kormánytól, hogy vonja vissza a tavasszal elfogadott fejkendőtörvényt (lásd keretes írásunkat). Ellenkező esetben az életükkel kell, hogy fizessenek – állították a túszok. A francia sajtóorgánumok két helyi tudósítójukat azonosították a foglyok személyében: Christian Chesnot-t, a Radio France International munkatársát és Georges Malbrunot-t, a Le Figaro francia napilap tudósítóját. Az újságírókkal egy héttel korábban szakadt meg minden kapcsolat, amint azok Bagdadból Nedzsefbe tartottak. Az Iraki Iszlám Hadsereg nev? szervezethez tartozó fogva tartók – azóta kétszer 24 órával meghosszabbított – 48 órás ultimátumot adtak a francia kormánynak követeléseik teljesítésére. (Feltételezhetően ez a szervezet felelős az olasz újságíró, Elzo Baldoni múlt heti kivégzéséért, amiért az olasz kormány nem vonta vissza Irakban állomásozó csapatait.)

Bár a videofelvételen kívül semmilyen megkeresés nem érkezett a francia kormányhoz, Párizs határozottan elutasította a terroristák követeléseinek teljesítését, mondván, hogy "a francia szekuláris államrendet senki nem sértheti meg", azonban soha nem látott erőfeszítéseket tett a túszok kiszabadítása érdekében. Már vasárnap rendkívüli kormányülést hívott össze Jean-Pierre Raffarin kormányfő, Michel Barnier külügyminiszter pedig még aznap közel-keleti körútra indult, hogy a baráti arab országok segítségét kérje a túszok kiszabadítása érdekében. Konzultált többek között az egyiptomi és a jordániai kormány képviselőivel, találkozott II. Abdullah jordániai királlyal, majd Amr Muszával, az Arab Liga főtitkárával. Körútja során tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy "ezek a jó szándékú emberek a valós iraki helyzetet mutatták be a világnak, és mindig pozitívan viszonyultak az arab világhoz", ezért szabadon bocsátásukat kérte a fogva tartóiktól. 

Jacques Chirac francia államfő hangsúlyozta, hogy "Franciaország minden vallás számára biztosítja az egyenlőséget, a tiszteletet és a védelmet. A tolerancia inspirálja minden tettünket, így Franciaország iraki politikáját is." Raffarin kormányfő kijelentette, hogy nem csak két francia élete forog veszélyben, de "veszélybe került a szólásszabadság és a köztársasági értékrend is". A történtek hatására hétfőn este ezrek – köztük számos muzulmán fejkendős asszony – tüntettek Franciaország-szerte a túszok kiszabadítása érdekében, felháborodásuknak adva hangot amiatt, hogy francia állampolgárokat ért támadás iraki milicisták részéről, pedig Franciaország kiállt Irak mellett.

A túszejtők eddig példátlan módon maradtak magukra az arab világban, amely – talán most először – egyhangúlag ítélte el az emberrablást, és állt ki Franciaország mellett. A franciaországi iszlám szervezetek siettek elhatárolódni a történtektől, kijelentve, hogy "a francia muzulmán közösség teljesen ártatlan", majd hozzátették, hogy aki "emberéletek ellen tör, az az emberiség egésze ellen tör". 

A Párizs környéki imámok egy csoportja kedden reggel közösen imádkozott Párizs legnagyobb mecsetjében a francia újságírók szabadon bocsátásáért. (A
rendezvényen részt vett Bertrand Delanoe párizsi polgármester és Dominique de Villepin francia belügyminiszter is.) A bagdadi iszlám tudósok szövetsége sajtókonferencia keretében azt nyilatkozta, hogy "az iraki ellenállás minden muzulmán joga, (…) azonban a francia újságírók kivégzése nem lenne helyes dolog". Most először nyílt levélben szólították fel a terroristákat a foglyok szabadon bocsátására. A falludzsai mudzsahedek egy csoportja Franciaországnak az iraki beavatkozással kapcsolatos "humanitárius" álláspontjára hivatkozva szólította fel "hit- és harcostársait" a foglyok elengedésére. Számos arab vezető, köztük Jasszer Arafat és Moamer Kadhafi líbiai elnök szólalt fel a túszok szabadon bocsátása érdekében, emlékeztetve, hogy az arab országok barátjaként Franciaország határozottan ellenezte az Egyesült Államok iraki beavatkozását.

Számos arab sajtóorgánum emlékeztetett Franciaország közismerten arabbarát álláspontjára, valamint arra, hogy a nyugat-európai ország mindvégig ellenezte az iraki inváziót. Az arab emirátusbeli al-Bajan "váratlan fejleménynek" nevezte, hogy egy arabbarát ország állampolgárait érje támadás. A katari al-Rajan szerint ez az első eset, hogy a milicistáknak nem Irakkal kapcsolatosak a követeléseik, és kijelentette, hogy "Franciaország jobb bánásmódot érdemel".

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!