hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Megbélyegzett önvédelem
Az ENSZ felszólította Izraelt: bontsa el a biztonsági falat:

A ciszjordániai biztonsági fal elbontására szólította fel a héten az ENSZ közgyűlése Izraelt. Miután a palesztin hatóság arra kérte az ENSZ közgyűlését, hogy határozatban kötelezze Izraelt a Ciszjordánián át épülő biztonsági fal elbontására, a testület nagy többséggel támogatott, bár nem kötelező érvény? határozatában felszólította a zsidó államot, bontsa el az izraeli területeket Ciszjordániától elválasztó falat. A dokumentum ugyanakkor elítéli a terrorizmus minden formáját.

A közgyűlés határozatát százötven igen, hat nem és tíz tartózkodó szavazattal hozta meg. Az Európai Unió valamennyi tagállama – köztük Magyarország is – a határozat mellett szavazott, míg az Egyesült Államok korábbi álláspontjának megfelelően elutasította a dokumentumot. Az amerikai "nemhez" Ausztrália és három csendes-óceániai szigetállam csatlakozott. 

A szavazást követően Dan Gillerman, Izrael ENSZ-nagykövete abbéli véleményének adott hangot, miszerint felháborító, hogy az életmentő intézkedés ilyen ellenszenvet váltson ki a világ számos országában, míg a palesztin terroristák által elkövetett, zsidó életeket kioltó terrorista akciókat teljes közöny követi. Mint mondta: "…hála Istennek, Izrael és a zsidó nép sorsa nem ebben a teremben dől el". Ugyanakkor Naszir al-Kidva palesztin ENSZ-nagykövet elégedettségét fejezte ki a "történelmi jelentőség?" határozatot illetően, és bízik abban, hogy minden tagország a kellő komolysággal fogja annak végrehajtását kezelni. Véleménye szerint a mostani döntés csupán a Palesztina felosztásáról 1947-ben rendelkező 181-es számú ENSZ-határozathoz mérhető. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint Izraelnek figyelembe kellene vennie a testület döntését.

Izrael a döntés másnapján tiltakozását fejezte ki az Európai Unió három kulcsfontosságú nagyköveténél amiatt, hogy mind a huszonöt tagország egy testületként támogatta a fal lebontására irányuló ENSZ-határozatot. Az izraeli Külügyminisztérium abbéli aggodalmának adott hangot, hogy ezzel a döntésével az Európai Unió megkérdőjelezte saját alkalmasságát arra vonatkozóan, hogy vajon képes-e a békefolyamat sikeréhez hatékonyan hozzájárulni. 

"Izrael rendkívül csalódott az európai álláspontot illetően, mivel az unió ezzel abbéli szándékának adott hangot, hogy a palesztin álláspontot támogassa, még akár olyan áron is, hogy
kompromisszumot köt az igazság és az erkölcs legalapvetőbb kérdéseit illetően" – tartalmazta a Külügyminisztérium egy nyilatkozata.

Izrael azzal indokolja a több mint 600 kilométeres fal felépítését, hogy az által állampolgárainak életét reméli megvédeni, a palesztin álláspont szerint azonban ezzel csak újabb területeket sajátít ki Izrael. A hágai Nemzetközi Bíróság a hónap elején a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette a fal építését, Izrael azonban ennek ellenére folyatatta a munkálatokat úgy, hogy az a lehető legkevésbé érintse a palesztin területeket.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!