hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Lendületben Bush
Összeültek a leggazdagabb országok

2004. 06. 14.
A nyolc legfejlettebb ipari ország vezetői a hagyományoknak megfelelően ez évben is összegyűltek a világ legégetőbb problémáinak megvitatására. A legszegényebb országok támogatásának ügyét azonban immár második éve háttérbe szorította Irak és a szélesebb értelemben vett közel-keleti térség kérdése. Számos szakértő szerint a napirendi pontokból érződött, hogy a lapzártánk után befejeződött csúcstalálkozóra az amerikai elnökválasztás előtt fél évvel kerül sor, hiszen Washington azokra a témákra igyekezett helyezni a hangsúlyt, amelyek azt sugallták, hogy az Egyesült Államok nagyon is békülékeny hangulatban van. Az elemzők szerint George W. Bush ezzel próbálta demonstrálni, hogy vetélytársa, John Kerry állításaival szemben igenis képes együttműködni közeli és távoli szövetségeseivel.



Kerekasztal mellett a nagyhatalmak vezetői. Irak nem vitatéma Fotó: Reuters

Alig néhány nappal a transzatlanti kapcsolatok javítását célzó európai villámlátogatás után az amerikai elnök saját hazájában, a Georgia állambeli Sea Islanden fogadta az úgynevezett G8 csúcstalálkozó résztvevőit, azaz Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Oroszország vezetőit, de megfigyelőként az EU két képviselője, Bertie Ahern ír miniszterelnök és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke is jelen volt. 

A csúcstalálkozó kifejezetten optimista hangulatban indult, hiszen az ENSZ Biztonsági Tanácsa időközben egyhangúlag jóváhagyta az iraki hatalomátadásra vonatkozóan beterjesztett brit–amerikai javaslatot. 

George W. Bush és Tony Blair nagy örömmel üdvözölte a fejleményt, amelyből a brit miniszterelnök szerint a terroristák most "megtudhatták, hogy az egész világ ellenük van". Bush elnök pedig abbéli reményét fejezte ki, hogy a NATO országai nagyobb szerepet kapnak majd a háború utáni Irakban, és részt vesznek az új iraki hadsereg kiképzésében is.

Ezúttal a többi európai vezető is nagyobb hajlandóságot mutatott az együttműködésre, hiszen a terrorizmus fenyegetése, illetve annak az olajárakra gyakorolt hatása számukra is fejfájást okoz. Még Bush elnök fő ellenlábasai is "puhulni" látszanak: Jacques Chirac francia elnök érezhetően finomabb hangnemet ütött meg Amerikával kapcsolatban már a normandiai partraszállás évfordulóján is, de láthatóan Gerhard Schröder is jobban keresi most Bush elnök "barátságát".

A találkozó egyik fő témájaként – a gazdasági növekedés mellett – a közel-keleti térség sorsát határozták meg. Az Egyesült Államok által kidolgozott tervezet, amely több változtatás után végül a "Partnerség a szélesebb értelemben vett Közel-Kelet és Észak-Afrika fejlődéséért és közös jövőjéért" címet kapta, még februárban napvilágot látott, és az arab világban széles kör? felháborodást váltott ki. A térség vezetői ugyanis az Egyesült Államok kezdeményezéseit mindig gyanakodva figyelik, félve attól, hogy Washington "megint rákényszeríti majd akaratát a régióra". A Közel-Kelet demokratizálására vonatkozó terveket az európai politikusok is fenntartásokkal fogadták, hiszen szerintük Bush elnök túlságosan is közel áll Ariel Saron izraeli miniszterelnökhöz, és figyelmen kívül hagyja az ő reformterveiket. A javaslat hangsúlyozza, hogy a térség biztonsága szempontjából kulcsfontosságú kérdés az izraeli–palesztin konfliktus megoldása, ám arra is kitér, hogy a reformokat nem kívülről kell elindítani. A dokumentum arra ösztönzi a közel-keleti kormányokat, hogy vigyék előre a demokrácia és az emberi jogok ügyét a térségben.

A csúcstalálkozón fontos szerepet kaptak a gazdasági növekedéssel kapcsolatos tárgyalások is. A Fehér Ház egyik magas rangú munkatársa szerint annak ellenére, hogy túl sok figyelem összpontosul manapság a kockázatokra és a politikai bizonytalanságokra, a globális gazdaság kilátásai évek óta nem voltak ilyen jók. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kanadában növekedés tapasztalható, Japánban is láthatók már a helyreállás jelei, de John Snow amerikai pénzügyminiszter szerint Washingtont az aggasztja, hogy a Németországban, Franciaországban és Olaszországban tapasztalható lassuló ütem? fejlődés visszafogja az Egyesült Államok növekedését is. 

A G8-ak ezenkívül humanitárius kérdésekről is tárgyaltak, bár a kritikusok szerint ezek a témák is Bush elnök konzervatív szavazói körökben való népszerűsítését szolgálják. E témák közé tartozik az éhező afrikai országok problematikájának megoldása, a gyermekbénulás felszámolása 2005-re, a HIV-vírus elleni vakcina kidolgozásának felgyorsítása, illetve a vendégmunkások banki tranzakciós költségeinek csökkentése, amelynek eredményeképpen a munkások olcsóbban küldhetnének haza pénzt családjaiknak, különös tekintettel a Közel-Keletre. A nyolc leggazdagabb ország képviselői már a találkozó előtt jelezték, hogy hajlandók meghosszabbítani a súlyosan eladósodott legszegényebb országok adósságkönnyítésére vonatkozó programot is. Az Egyesült Államok pedig azt szorgalmazta, hogy Irak külföldi hitelezői engedjék el a közel-keleti ország 120 milliárd dollárt kitevő adósságának legalább 80 százalékát. A csúcstalálkozón részt vevő vezetők épségére rendkívüli biztonsági intézkedések közepette közel tízezer rendőr ügyelt; a globalizmus elleni tüntetők ezúttal csak igen kis számban képviseltették magukat.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!