hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A kisebbségi jogok és a bővítés

2003. 12. 08.
"Célunk, hogy túllépjünk a közös piacon, ezért érdekünk, hogy az Európai Uniónak közös kül- és biztonságpolitikája legyen" – fogalmazott Angelica Schwall- Düren, a német SPD frakcióvezető-helyettese a héten budapesti előadásán, melyet a Friedrich Ebert Alapítvány által szervezett konferencián tartott.

A német politikusnő utalt arra, hogy az EU-nak éppen az egységes külpolitika kialakításához van szüksége közös külügyminiszterre, amivel egyébként az uniónak nagy esélye nyílik arra, hogy jelentősebb szereplő legyen a világpolitika színpadán. Ugyanakkor viszont megnő azoknak – a többnyire briteknek – az aggodalma, akik az EU-ban továbbra is főként gazdasági együttműködést szeretnének látni, és szívesen mellőznék a történelemben már sokszor rosszul szerepelt kontinens politikai integrációját.

A rendezvény magyar előadója, Szent-Iványi István, a parlament uniós bizottságának elnöke elmondta: ha a most készülő uniós alkotmány egységes jogi személyt hoz létre, arra alapozható lesz az európai állampolgárság, valamint az EU nemzetközi szerződésekhez is csatlakozhat, illetve közös képviselettel élhet az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Szent-Iványi emlékeztetett arra is, hogy az alkotmány kimondja az európai jog primátusát a nemzeti joggal szemben.

Szent-Iványi István kitért az iraki háború nyomán megerősödött német–francia kapcsolatra. Nem tart a német–francia barátságtól, a világsajtó azonban mostanában már egyenesen német–francia konföderációról beszél. Nem lenne jó, ha önálló klubot hozna létre a két ország az EU-n belül – állítja Szent-Iványi. Az elmúlt időszakban sokat emlegetett "kétsebességes" Európa kapcsán a szabaddemokrata politikus elmondta: földrészünk már ma is többsebességes (nem mindegyik jelenlegi tagország tagja az euró- illetve a schengeni övezetnek), s még inkább az lesz a tíz ország jövő évi belépése után. A kérdés inkább az, hogy kikkel és milyen feltételek mellett zajlik le Európa szinteződése. Szent-Iványi hangsúlyozta azt is: fontos, hogy a most formálódó európai védelmi politika ne valaki ellen, hanem valaki mellett alakuljon ki. Az uniós bizottság elnöke "félti a világot", mivel ha az Egyesült Államok és az EU szembekerül egymással, akkor csökken a biztonság, hiszen "olyan veszélyek fenyegetik a civilizált világot, melyeket csak együtt lehet megoldani".

Angelica Schwall-Düren kitért arra is, hogy Európát sokáig a német-francia ellenségeskedés gyötörte, de Adenauernek és De Gaulle-nak sikerült kibékítenie a két népet. A két ország külpolitikája először az iraki válság alatt került közös nevezőre, ekkor tapasztalták meg a közös külpolitika hasznát – az Egyesült Államok ellenében. A szociáldemokrata politikus asszony azokra a magyar törekvésekre utalva, hogy a kisebbségi jogok szerepeljenek az európai alkotmányban, elmondta: Németországban mindenki megérti, hogy a magyarok teljes joggal szállnak síkra ezeknek a jogoknak a készülő alkotmányban való szerepeltetéséért. Csakhogy Franciaország és Spanyolország aggódik integritásáért: a kisebbségi jogok emlegetésére felerősödhetnek az önállósodási mozgalmak ezeken az országokon belül. Az unió kormányának számító Európai Bizottságról szólva Schwall-Düren szerint jobb, ha nem lesz túl nagy a bizottság, azaz nem minden tagállam rendelkezik majd biztossal, hiszen a túl nagy bizottság nehezebben hoz döntést. A magyar törekvés ezzel szemben az, hogy legyen több bizottsági tag, és így mindenképpen legyen magyar biztos.

Szent-Iványi szerint a bővítés nincs eleve sikerre ítélve: nagymértékben függ a régi és az új tagoktól is. "Nem kifejezetten bőkez? bővítésről van szó, finoman fogalmazva" – mondta a magyar politikus. A következő három évben a jelenlegi tagországoknak negyvenöt milliárd euróba fog kerülni az integráció, ami egyenlő New York város rendőrségének ugyanerre az időszakra vonatkozó költségvetésével. Szent-Iványi ugyanakkor sietett mindenkit megnyugtatni, hogy a bővítés nem a pénzről, hanem Európa békéjéről, jövőjéről szól. A konferencián más hozzászólók kifejezték még azt az aggodalmukat, hogy a formálódó európai identitáshoz az ellenségképet Amerika szolgáltatja, valamint antidemokratikus nem bevonni a csatlakozás ellenzékét a vitába.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!