Gerhard Schröder békejobbot nyújtott George W. Bushnak New Yorkban. Jól jön a segítség Fotó: Reuters
A szervezet közgyűlésének általános vitáját Kofi Annan főtitkár nyitotta meg, aki beszédében elítélte az Egyesült Államok "megelőző háborúját" arra hivatkozva, hogy a konfliktusoknak ez a fajta rendezése nagymértékben veszélyezteti a nemzetközi békét.
A főtitkárt követően Bush amerikai elnök kapott szót, aki védelmére kelt az ENSZ jóváhagyása nélkül végrehajtott iraki katonai beavatkozásnak. Kifejtette, hogy a háború jogosságát támasztották alá a feltárt tömegsírok és kínzókamrák; emellett továbbra is fenntartotta a tömegpusztító fegyverekre vonatkozó vádakat. Bush hangsúlyozta, hogy a katonai beavatkozás fő célja az iraki nép önrendelkezésének helyreállítása volt. Az iraki demokratizálódási folyamatot véleménye szerint az iraki nép igényei szerint kell megvalósítani, és azt nem szabad sem sürgetni, sem késleltetni egyes országok kénye-kedve szerint. Az elnök arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy tegye félre a korábbi nézeteltéréseket, és aktívabban támogassa a brit–amerikai koalíciót Irak helyreállításában. Az ENSZ szerepét az amerikai elnök az iraki alkotmány kidolgozásában való segítségnyújtás, a köztisztviselők kiképzése és a szabad választások lebonyolítása terén látja. Bush a tömegpusztító biológiai és vegyi fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó határozat elfogadására kérte fel a nemzetközi szervezetet.
A francia elnök az ENSZ-közgyűlés előtt továbbra is elítélte az Egyesült Államok egyoldalú katonai beavatkozását Irakban, kijelentve, hogy egy nyitott világban senki nem kerülheti meg az ENSZ-t. Beszédében Jacques Chirac kifejtette: mivel Amerika egyoldalú akciója jelentősen megrendítette a többpólusú világrendet, elkerülhetetlennek tartja az ENSZ megreformálását annak érdekében, hogy a szervezet a jövőben hatékonyabban tudja ellátni feladatát.
2003. 09. 26. (VII/39)
