Joschka Fischer és Kovács László. Belépő előtt Fotó: Somorjai L.
Verheugen előadásában kifejtette: mivel az újonnan belépő – főként kelet-európai – országok jó kapcsolatokat ápolnak az Amerikai Egyesült Államokkal, hozzájárulhatnak Európa és Amerika viszonyának javításához. A bővítési biztos később lapunknak elmondta: "kétféle politikai megközelítésről van szó az amerikai és európai kapcsolatokban. Az újonnan csatlakozó országok az Európa Tanácsban és az uniós struktúra minden intézményében ki fogják fejteni hatásukat. Segíteni fognak álláspontunk kialakításában, amely tekintetbe fogja venni, amit amerikai partnereink fontosnak tartanak" – mondta Verheugen a Heteknek.
A bővítési biztos nyilatkozatát árnyalja, hogy előadásában már szűkebbre vonta a szóba jöhető partnerek körét, amikor úgy fogalmazott: az Egyesült Államokban "nem csak neokonzervatívok és keresztény fundamentalisták vannak", hanem liberális értékeket képviselő politikusok is, akik várják azt, hogy az európai partnerek megszólítsák őket.
Joschka Fischer német külügyminiszter szerint "az erős transzatlanti kapcsolatok nem állnak ellentétben az erős Európával", s az Európai Unió alapvető reformjaira van szükség. Az uniós alkotmánytervezetről szólva Fischer hangsúlyozta: jó kompromisszum született, ami mellett ki kell tartani és amit mielőbb a gyakorlatba kell ültetni.
Mint ismeretes, az unió alkotmányozó konventje nemrég fejezte be működését, melynek gyümölcse egy alkotmánytervezet lett, amit
a hamarosan összeülő kormányközi konferencia fog tovább tárgyalni. Várhatóan jövő tavaszra már végleges formába öntik az új alaptörvényt. Brüsszeli szóbeszéd szerint az alkotmány alapján létesítendő jelentős pozíciók valamelyikére pályázik maga Joschka Fischer is, legvalószín?bb, hogy az unió első külügyminisztere akar lenni. A Hetek ezzel kapcsolatos kérdésére a jelenlegi német külügyminiszter és alkancellár kitérően válaszolt: saját ambíciója azonos a német külügyminiszter ambíciójával, az, hogy minél hamarabb és pozitív eredménnyel be tudják fejezni a kormányközi konferenciát – mondta Fischer. Kovács László a Hetek kérdésére válaszolva hangsúlyozta: magyar külügyminiszterként neki az az ambíciója, hogy sikeresen befejezzük a csatlakozási felkészülést, a belépés után pedig a beilleszkedést, ami pár évig el fog tartani. Kovács szeretné, hogy a lehető legkevesebb vesztese legyen a csatlakozásnak, hosszabb távon pedig mindenki nyertes legyen, és azok, akik nemmel szavaztak az uniós népszavazáson, rájöjjenek, hogy tévedtek.
Kovács aláhúzta, összességében elégedett Magyarország aktív megfigyelői státusával: tanuljuk az uniót, de ki is fejthetjük a véleményünket. A külügyminiszter elmondta, kérte Verheugen támogatását, hogy Magyarország is részt vehessen a Romániával és Bulgáriával folytatott csatlakozási tárgyalásokon, valamint hogy ne csökkenjen a magyarok számára meghirdetett európai uniós állások száma (mint ismeretes, hatszáz helyre nyolc-ezren pályáztak). A bővítési biztos szerint a munkahelyek száma elsősorban nem anyagi, hanem politikai érzékenység? kérdés. A magyar diplomácia sikere, hogy Verheugen szerint a kedvezménytörvény jelenlegi formájában már EU-konform. Az Európai Bizottság biztosa szerint nincsenek komoly problémák a magyar felkészülésben, kivéve a mezőgazdaságot.
2003. 07. 25. (VII/30)
