hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Fél évszázad a képernyo elott

"Müller úr", az átlagos német állampolgár élete során egy tucat alkalommal vásárol autót, közel másfélszer nosül, és 70-80 hektoliter sört hörpint fel. Ha nem olyan izgalmakkal zsúfolt a nyár és az osz, mint az idei, akkor "Herr Müller" beéri napi kétszáz percnyi tévézéssel. Csakhogy focivébé volt Dél-Koreában és Japánban az év derekán, így a germán magányosok, családosok sok félidore odaragadtak a képernyohöz. 



Aggódó tekintetek figyelik az eredményeket az óriáskivetíton. Képben vannak Fotó: Reuters

A Brazília–NSZK világbajnoki döntot huszonnyolcmillió háztartásban, mintegy hatvanmillióan nézték: ezüstérmesek lettek a német aranylábú fiúk… Aztán jött a turistaszezon és az árvíz. Az Elba, a Duna és mellékfolyóik több tízezer készüléket mostak el: összesen négymillió embert sújtott az elmúlt száz esztendo legdurvább természeti katasztrófája Németországban, s a szomszédos osztrákok, csehek sem úszták meg az áradást. Bajorországtól Szászországig tévévásárlási láz tört ki augusztusban, szeptemberben, és a napilapokból is több fogy(ott)! E hetekben senki sem akar lemaradni a Bundesliga-mecs-csekrol, a (már eldolt) Schumacher-gázpedálparádéról, a rendszeres sramli-showk-ról. A krimibe illoen izgalmas, fej-fej melletti parlamenti választások is a képi és írott sajtóhoz bilincselték a germánokat. A magán-, illetve a közszolgálati csatornák nézettsége egy-egy alkalommal már meglódult: most került eloször sor kétfordulós tévévitára a kancellár (Gerhard Schröder/SPD) és kihívója (Edmund Stoiber/CSU) között. Szeptember 22-én este 6-kor bezárták az urnákat: marad 2006-ig a szocdem–zöld tandem az Európai Unió legnépesebb államában! A tévé azon a vasárnapon is foszereplo volt hírforrásként az NSZK-ban, lekörözve a rádiót, az internetet és a "lomha" papírra nyomtatott sajtót… Karácsonyig akad még izgalom a kormányalakítás körül!

A választás körüli izgalmak kicsit elfeledtették a nagy kedvenc, a tévé, pontosabban a rendszeres televízióadás félszázadik születésnapját Németországban, ahol kísérleti jelleggel már a második világháború elott is volt musorszórás. Az 1936-os berlini, nyári ötkarikás játékokat például tízezrek követhették figyelemmel távol az Olympia Stadiontól, és egyes frontkatonáknak is megadatott a rossz minoségu képernyo öröme a vérontás közepette. De ez mind csupán teszt volt. Az NSZK-ban "igazi", tehát rendszeres tévéadás 1952 óta van, míg a hajdani NDK-ban még kivártak pár évet. Ma, tizenhárom esztendovel a berlini falomlás után, az újraegyesített Németországban már nincsenek jelentos különbségek a nyugat- és keletnémet "Müller urak" tévézési szokásaiban. Az USA mögött a világ második legjelentosebb tévépiacaként számon tartott Szövetségi Köztársaságban a polgárok zöme úgy három tucat csatorna között válogathat a nap huszonnégy órájában. Friss felmérések azt tükrözik, hogy a nézok a képernyore bámulva elsosorban szórakozni és muvelodni, tájékozódni akarnak. A musorkészítok pedig igyekeznek "Müllerék" kedvében járni… A tévéátalánydíj eltörlésének ötlete még rossz tréfaként sem "fenyegeti" a musorkészítoket.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!