hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A világ mégsem eszmél
A szemfényvesztésnek vége

2002. 04. 07.
Jasszer Arafat a véres húsvéti merényletsorozat és a palesztin terrorhálózat felszámolására indított izraeli hadművelet következtében szó szerint és diplomáciai értelemben is kereszttűzbe került. Miközben izraeli katonák őrködnek ramallahi irodája előtt azért, hogy teljes elszigeteltségben tartsák a hetvenkét éves palesztin vezetőt, több jel utal arra, hogy már utolsó nyugati támogatói, az Európai Unió egyes vezető politikusai is akadályt látnak Arafatban. A palesztin vezető mindenesetre kijelentette: a mártíromságot is kész vállalni Jeruzsálemért és népe szabadságáért. Az izraeli katonák megtalálták Arafat ramallahi főhadiszállásán az öngyilkos merénylők pontos költségvetését. Az 1994-es Béke Nobel-díj kitüntetettje most a földalatti bunkere magányában géppisztollyal az asztalán várja sorsának újabb fordulatát.

A legnagyobb költséget a robbanószerkezetek és bombák öszszeállításához felhasznált "elektromos szerkezetek és különböző kémiai anyagok" jelentik – írja precízen összeállított feljegyzésében az al-Aksza Mártírjai Brigád könyvelője. (A dokumentumról lásd keretes írásunkat.) A CNN hírtelevízió által angol nyelv? fordításban közzétett iratot azok a katonák találták meg, akik átkutatták Jasszer Arafat főhadiszállását. A leleplezés rövid időn belül a második bizonyíték arra, hogy az Arafat vezette Palesztin Hatóság közvetlen kapcsolatban áll az egyedül márciusban százharminc izraelit meggyilkoló terrorszervezetekkel. Februárban a Palesztin Hatóság által megrendelt, ötventonnás iráni fegyverszállítmányt foglaltak le a Vörös-tengeren. Arafat akkor elismerte ugyan a felelősségét, de tagadta, hogy kapcsolatban állna a pusztító rakomány címzettjeivel.

Javier Solana, az Európai Unió külügyminisztere szerint megoldást jelenthetne a közel-keleti válságban, ha Ariel Saron izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat egyaránt távozna a hatalomból: "Egyikük sem szent, és néha hajlamos vagyok arra gondolni, hogy talán egy új, 21. századi generáció Izraelben és Palesztinában elhozhatná a megoldást" – idézte Solanát az AP hírügynökség. 

Saron másként vélekedik: a héten arról igyekezett meggyőzni az európai vezetőket, hogy fogadják be száműzöttként Arafatot, aki viszont kijelentette: elképzelhetetlen, hogy elhagyja szülőföldjét. (Ez utóbbi kijelentésével a palesztin vezető arra a bizonyítatlan, ám népszerű legendára utalt, miszerint Jeruzsálemben látta volna meg a napvilágot. A BBC viszont úgy tudja: jól bizonyított tény, hogy Arafat Kairóban született.) Colin Powell amerikai külügyminiszter és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke azonban még Arafatban látja a tárgyalópartnert. Arafat mellett sorakoznak fel az arab országok is. Egyiptom felfüggesztette kapcsolatait Izraellel, és csak olyan diplomáciai lépésekre hajlandó, amelyek a palesztinok érdekeit szolgálják. A hetven százalékban palesztin lakossággal rendelkező Jordánia, Izrael másik békepartnere szintén megüzente: súlyos következményei lennének, ha Arafatnak bántódása esne. Hírelemzők szerint a palesztin ügy szimbólumának számító Arafat megölése az egész arab világban felerősítené az iszlám fundamentalizmust, és a népharag arra kényszeríthetné Egyiptomot, Szíriát, Jordániát és más országokat, hogy katonai akcióval fenyegessék meg Izraelt. Az arab–izraeli háborúk fájdalmas emlékei azonban óvatosságra intik a vezető arab politikusokat, akik tudják, hogy a katonai egyensúly ma még inkább Izrael felé billent, mint a korábbi vesztes konfliktusok idején. Ezért inkább nemzetközi diplomáciai nyomást igyekeznek felkelteni Izraellel szemben, és megpedzették a hetvenes években, épp a vesztes jóm kippuri háború után bevezetett olajfegyver újbóli bevetését.

Épp az olajembargó meghirdetésének évében, 1974-ben mondta el Jasszer Arafat híres beszédét az ENSZ közgyűlésén, amelyben bejelentette: "Olajággal és a szabadságharc fegyverével jöttem ide. Ne engedjék, hogy az olajág kihulljon a kezemből." Arafat életútja azt bizonyítja: soha nem engedte kivenni kezéből a fegyvert. Amikor 1991-ben súlyosan hibázott, azáltal hogy Szaddám Huszein mellett állt ki az Öböl-háború idején, hirtelen az olajágat emelte magasra. Az oslói megállapodásban megígérte: felszámolja a palesztin területekről kiinduló terrorizmust. Az ígéretért cserébe területetek, sokmilliárdos támogatás és a Nyugat morális elismerése hullott Arafat ölébe. 

A békefolyamat kijózanító mérlege: 1992 óta több mint ötször annyi izraeli esett áldozatul a terrorizmusnak, mint bármely korábbi évtized leforgása alatt. A világ számtalanszor hallhatta az angolul nyilatkozó Arafattól, hogy elítéli a merényleteket. A nyugati politikusok megnyugtathatták a lelkiismeretüket: a szélsőségesek, a békefolyamat ellenségei a múltat jelentik, azonban Arafatnál jó kezekben vannak a dolgok. Az európai politikusok – talán utolsóként közülük februárban Martonyi János magyar külügyminiszter – mosolyogva paroláztak a ramallahi rezidencián Arafattal, nem is sejtve, hogy a szomszédos irodákban szorgalmas munkával számfejtik a következő öngyilkos bombamerénylethez a költségeket. Ideje volt, hogy a szemfényvesztés véget érjen. 


Számlaképes gyilkosok

Al-Aksza Mártírjai Brigád



Palesztina



Pénzügyi jelentés

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!