hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Magyar támogatás az űrpajzshoz
Interkontinentális csúcs Budapesten

2001. 06. 02.
Először tartotta Közép-Európában, egy frissen felvett tagállam fővárosában ülését az Észak-atlanti Szövetség Szervezete és az Európai Unió közös külügyminiszteri értekezlete. A George Robertson NATO-főtitkár által történelmi találkozóként értékelt rendezvény fő témája a balkáni válság és az amerikai rakétavédelmi tervezet volt. A nyugati sajtó Colin Powell amerikai külügyminiszter vereségének tekinti, hogy az európai szövetségesek – főként Németország és Franciaország – nem hajlandóak elismerni: az úgynevezett lator államok rájuk nézve is fenyegetést jelentenek. A macedón válsággal kapcsolatosan Robertson egyértelművé tette, hogy a demokratikusan megválasztott kormány ellen fegyvert ragadó albán felkelők nem ülhetnek le a tárgyalóasztalhoz.



Külügyminiszterek csoportképe a budapesti NATO-csúcson. Középen George Robertson NATO-főtitkár Fotó: Reuters

A NATO képviselői figyelmeztettek: Macedónia fennmaradása a tét a mostani balkáni válságban, valamint az etnikai feszültségek átterjedhetnek az egykori jugoszláv tagköztársaság határain túlra is. A szövetség és az EU diplomatái rámutattak, hogy a stabilitás helyreállítása lehetetlen a már régóta esedékes alkotmányos és politikai reformok végrehajtása nélkül. A megfigyelők szerint a bajok fő forrása az, hogy amikor a reformok bevezetéséről van szó, az albán lázadók a macedón biztonsági alakulatok elleni támadásaikkal olyan választ provokálnak ki, amely még a mérsékelt albánokat is a kormány ellen hangolja. A NATO némely diplomatái támogatnák, hogy kezdeményezzenek párbeszédet a harcok befejezése és a stabilitás helyreállítása érdekében. Robertson főtitkár ugyanakkor élesen elítélte az albán lázadókat. A NATO-főtitkár kifejezésre juttatta azoknak a békefenntartóknak az elkeseredettségét, akik a koszovói válság idején pénzt és időt nem kímélve próbálták biztosítani Macedónia stabilitását is, csak azért, hogy most pont azok dúlják fel, akiket a NATO a szerb támadásoktól akart megvédeni. Robertson beszédével szertefoszlani látszik az az illúzió, mely szerint a koszovói albánok jogainak védelmet nyújtó nyugati támogatást megkapják a macedón albán kisebbség tagjai is, amikor követeléseiket hangsúlyozzák a szláv többséggel szemben. Ugyancsak nincs realitása Nagy Albánia megteremtésének, amely egyesítené Koszovót, Macedónia egyes részeit és Albániát az albánok közös hazájaként. 

A NATO Szkopjénak morális, politikai és katonai támogatást is nyújt. Megerősítette a koszovói–macedón határt, és megengedte a szerb csapatok visszatérését a koszovói határvidékre. A nyugati vezetők meggyőzték Borisz Trajkovszki macedón elnököt, hogy több albán vezetőt hívjon meg a koalíciós kormányba a lázadók elszigetelésére. Robertson külön üdvözölte a tanácskozásra vendégként meghívott Goran Svilanovic jugoszláv külügyminisztert. NATO-források úgy értékelték: a meghívás elismerése annak, hogy a jugoszláv hatóságok haladást értek el a demokratikus változások, a törvényesség megvalósítása terén. 

Megfigyelők szerint az amerikai rakétavédelmi rendszer tervezete miatt kialakult viták az első jelei a Bush-vezetés és az európai NATO-tagok közötti feszültségnek. A NATO-külügyminiszterek budapesti találkozója után kiadott nyilatkozat nem tartalmazta azt a Powell által sürgetett megfogalmazást, amely szerint a szövetség valamennyi tagját veszélyeztethetik a lator államok részéről érkező rakétatámadások, ezért indokolt a felbontása az 1972-es, a Szovjetunió és az USA között létrejött ABM-szerződésnek, amely megtiltotta a rakétatámadás megsemmisítésére irányuló fegyverek telepítését. Az európai államok szerint viszont drága és irreális a tervezet, ráadásul újabb fegyverkezési versenyt indíthat el. Miközben az európai szövetségesek jobbára ellenzik az amerikai terveket, Powell a magyar miniszterelnöktől bátorítást kapott a NATO–EU csúcson. Orbán szerint "a szövetségnek joga és kötelessége, hogy megvédje magát". Igor Ivanov orosz külügyminiszter sietett leszögezni, hogy amerikai kollégájával való találkozóján Oroszország nem kapott ajánlatot az Egyesült Államoktól orosz rakéták megvásárlására.

A 2003-ra felállítandó, hatvanezres gyorsreagálású közös európai haderő felállításával kapcsolatban Törökország hozzájárulása még nem tisztázott. Törökország tagja ugyan a NATO-nak, de nem tagja az EU-nak, ugyanakkor a 17 bevetési terv közül 13 Törökországgal szomszédos államokra vonatkozik, s ha Irakról, Szíriáról vagy a Kaukázusról van szó, érthető a törökök aggodalma, hogy úgy kerülnek a konfliktusokba, hogy a döntésekben még csak részt sem vehetnek. A bécsi Standard szerint az EU számára semmiképpen sem elfogadható Törökország arra vonatkozó követelése, hogy Ankara megfigyelőként ott legyen az unió biztonságpolitikai testületeiben, sőt szavazati jogot kapjon. Ez ugyanis azt jelentené, hogy – mivel az unióban a döntések egyhangúlag születnek – Törökország valójában de facto vétójogra tenne szert. Ugyanakkor arról is szó van, hogy az unió katonai válságkezelése valóban autonóm lesz-e, vagy függ majd a NATO-tól, vagyis lényegében az Egyesült Államoktól. Ha ezekre a dilemmákra nem sikerül megoldást találni, az EU kénytelen lesz létrehozni egy a NATO-val párhuzamos katonai struktúrát, amit az Egyesült Államok a NATO aláásásának tekintene.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!