hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A pétervári dialógus
A hála nem diplomáciai fogalom

2001. 04. 14.
A héten Szentpétervárott találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár. Oroszország, úgy tűnik, igen nagy reményeket fűzött a megbeszélésekhez, amelyeket az orosz média "pétervári dialógus"-ként emlegetett. Az orosz geopolitika a hagyományos elképzelésekhez híven újra inkább Németországot tartja fő stratégiai partnerének, mint az Egyesült Államokat. A Berlin felé irányuló legújabb közeledési kísérlet mögött valójában az egész egyesült Európa megszerzésének kísérlete húzódik meg, amely kompenzálhatná Oroszország Amerikával való szembenállása során elvesztett geopolitikai pozícióit. 



Vlagyimir Putyin és Gerhard Schröder együtt koszorúz Szentpétervárott. Nem teljes az összhang Fotó: Reuters

Putyin és Schröder találkozója Oroszország nemzetközi helyzetét volt hivatott megerősíteni, úgy a gazdaságban, mint a politikában; azonban úgy tűnik, ez nem történt meg, legalábbis ezt, az orosz újságíró számára kellemetlen következtetést lehet leszűrni a "pétervári dialógus" végeredményeiből. Az orosz adósság konvertálási rendszerének aláírására – amire az orosz kormány számított – nem került sor. Ahogy az egyik vezető orosz sajtóorgánum megjegyzi, "a németek nem a párbeszéd szándékával érkeztek, hanem már kész elutasítással".

Egészen pontosan arról van szó, hogy a német fél nem ért egyet Moszkva ajánlatával, hogy a volt Szovjetuniónak az NDK felé való tartozását 30-35 cent/rubel árfolyamon számolják el. Az egész szóban forgó összeg egyébként 6,4 milliárd rubelt tesz ki, a valamikori KGST-ben szokásos elszámolási rendszer szerint. A németek azon erősködnek, hogy Oroszország a dolláréval megegyező rubelárfolyamon törlessze tartozását. Schröder egyenes rádióadásban jelentette ki a Moszkva visszhangja cím? műsorban, hogy Németország kész támogatni a volt Szovjetunió adósságainak átrendezését a Párizsi Klub előtt, ezzel egy időben viszont azt is aláhúzta, hogy jelen pillanatban Oroszország képes kifizetni tartozásait.

Orosz szakértők megjegyzik, hogy Schröder a saját kezdeményezését temette el, melynek értelmében az orosz adósságok egy részét az ország gazdaságába való befektetéssé váltanák át. Az orosz–német árucsere 41,5 milliárd márka értékű, ugyanannyi, amennyi 1990-ben volt az NSZK-val és az NDK-val együttvéve. A németek azonban továbbra sem nyitottak az orosz gazdaságba irányuló, hosszú távú befektetésekre.

Németország jelenlegi kormánya egyelőre nem hajlik Putyinnak az orosz–európai rakétavédelmi rendszer létrehozásával kapcsolatos kezdeményezésére. Pedig ez utóbbi ellensúlyozná az USA védelmi rendszerének terveit, melynek létrejöttével egy időben fel is bomlana az Oroszországgal 1972-ben aláírt egyezmény. Schrödernek, úgy tűnik, nem tetszenek túlságosan Washington tervei, azonban egy esetleges német–orosz egyezménynyel sem szeretné az USA-t magára haragítani. A német kancellár szerint Európa Oroszország segítsége ellenére képtelen Amerika nélkül létrehozni a maga védelmi rendszerét.

Némely orosz szakértők szerint országuk és Németország között alapjában véve jó a viszony, és Berlin bátran Moszkva európai stratégiai partnerei közé sorolható. Ennek bizonyítékaként a közös projekteket és az árucsere összegét szokták felhozni. Mindemellett megjegyzik, hogy Berlin politikája sokat "keményedett" Helmut Kohl kormányzásának idejéhez képest. Ennek meglehetősen egyszer? oka van: Kohl a maga rugalmas politikájával egy fontos történelmi célt tartott szem előtt – Németország egyesülését. Miután ez megtörtént, Schrödernek immár nincs szüksége Moszkva jóindulatára. 

Ez a példa azt is jól mutatja, hogy a nemzetközi politikában nem érdemes hálára számítani: ezzel Oroszország újból szembesült. Százötven évvel ezelőtt ugyanis Oroszország megmozdult az osztrák Ferenc József császárnak a magyar forradalommal kapcsolatos segítségkérésekor: I. Miklós cár úgy döntött, megmenti az ifjú Ferencet – és vele együtt az egész osztrák birodalmat. Magyarországra bevonult az orosz hadsereg, és a forradalmat leverték. Ferenc József haladéktalanul kivégezte a magyar hadsereg tábornokait, ami később az orosz cár tiltakozását váltotta ki. Mikor pedig négy évvel később a Krímben és a Kaukázusban az oroszok elkezdtek harcolni a franciák, angolok, törökök és a Szardíniai Királyság ellen, a magyar felkelőktől megszabadított osztrák birodalom Oroszország ellenségeinek oldalán lépett be a háborúba. A nemzetközi politikában nincs hála.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!