KFOR-katona a koszovói határon. Szűkített kilátás Fotó: Reuters
A nyomozás során az egyik szál Milosevics lakásvételi szerződése. A volt államfő Belgrád legdrágább negyedében vett magának házat, és ott engedély nélkül és tisztázatlan forrásból kezdett építkezni. Az építési hatóság mellőzése miatt még nem kerülne komolyabb bajba, de az állami pénzekből történő magáncélú kifizetések már igen közel vezethetik a letartóztatáshoz. Ha ez sem lenne elég, akkor ott van a svájci aranyeladások ügye is. Az arany, amelynek értékét 1,1 millió amerikai dollárban határozták meg, rudakban érkezett a zürichi repülőtérre négy küldeményben szeptember 21. és november 2. között – mondta Roger Gauderon, a berni vámhivatal vezérigazgatója az ATS svájci hírügynökségnek. Alan Kocher, a svájci államtitkárság szóvivője szerint az aranyszállítmány ügyében már január óta vizsgálódnak. Azt igyekeznek megállapítani, hogy a ciprusi és görögországi székhely? külkereskedelmi cégek mögött, amelyekhez az ügyletből származó pénz befolyt, nem a volt jugoszláv hatóságok rejtőznek-e. "Görögország esetében már sikerült tisztázni, hogy nem erről van szó. Ami Ciprust illeti, az ellenőrzés még folyamatban van" – közölte Kocher. Az illetékes nem akarta felfedni a vállalatok nevét – jugoszláv hírforrások saját adataikra hivatkozva azt állítják, hogy mindkettő a Milosevics család saját tulajdona –, és emlékeztetett arra, hogy az export- vagy importtevékenység önmagában még nem törvénytelen.
Miközben Belgrádban a volt diktátor elfogásán fáradoznak, a volt Jugoszlávia területének jelentős részén újra érezhetően nő a feszültség. Mindenki tudta, hogy Bosznia-Hercegovina ügye még nem zárult le teljesen. Most éppen a boszniai horvátok érzik úgy, itt az idő a "történelmi döntésekre". Ezek következtében azonban könynyen büntetőintézkedésekre kényszerülhet a nemzetközi közösség. A zágrábi Vjesnik cím? napilap emlékeztetett arra, hogy Ante Jelavic, a boszniai horvátok vezetője – aki a boszniai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökeként Bosznia-Hercegovina kollektív államfői testületének is tagja – egy Busovacon megtartott nagygyűlésen, mintegy ötezer ember előtt kijelentette: a Bosznia–Hercegovina mintegy felén kialakított Bosnyák–Horvát Föderáció kizárólag a bosnyákok államalakulatává vált, és ezt nem fogadhatják el a boszniai horvátok. "A föderáció mától horvátok nélküli" – hangoztatta a politikus. A tüntetést mellesleg a Hágában háborús bűnökért elítélt boszniai horvátok melletti szimpátiamegmozdulásnak szánták. Jelavic szerint a horvátok törvénytelennek tartják a közelmúltban megalakított boszniai kormányt (amelyben pártja nem kapott helyet), és nem ismerik el e testület határozatainak érvényét a horvátok lakta boszniai területeken.
Rade Markovics, a Szerb Biztonsági Szolgálat volt vezetője (jobbról) Miloseviccsel egy tavalyi választási kampányrendezvényen. Megelőzte főnökét Fotó: Reuters
2001. 03. 03. (V/9)
