hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nem lehetünk óvatlanok

2001. 02. 10.
Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével



Markó Béla. A sokkterápia elkerülhető Fotó: Archív

– Elnök Úr! Hogyan alakultak azok a tárgyalások, amelyeket a kormányzó párttal folytattak, illetve Ön szerint mennyiben javítja ez a romániai magyarság helyzetét?

– A tárgyalások eredménye ma már közismert, hiszen a sajtóban is megjelent az a megállapodás, amelyet végül is sikerült kidolgoznunk a kormányzó párttal, és alá is írtunk. Van olyan pontja ennek a megállapodásnak, amely már nagyjából teljesítettnek mondható, hiszen a közigazgatási törvényben szereplő nyelvhasználati szabályozókat a képviselet megszavazta, és ebből hamarosan végleges törvény lesz. 

A megállapodás jellege, illetve maga az együttműködés fölvethetett ugyan kérdéseket, hiszen az RMDSZ továbbra is ellenzékben van, ugyanakkor egy támogatási megállapodást kötött a kormányzó párttal. Nem gyakori az ilyen jelleg? megállapodás ugyan, mégis azt mondanám, hogy számunkra ez előnyös, hiszen minimális kötelezettséget vállaltunk. Nem vetődött fel az, hogy koalícióba lépjünk vagy kormányba menjünk egy olyan párttal, amellyel nem túl jók a tapasztalataink az 1990 és 1996 közötti időszakról. 

– Ennek a kapcsolatnak az első gyümölcse a nyelvhasználati törvény. Hogyan fogja az együttműködés a továbbiakban befolyásolni a román–magyar kapcsolatokat?

– Remélhetőleg megmarad ez az együttműködési légkör, de nem szabad óvatlannak lennünk. Igyekeznünk kell ennek a megállapodásnak minél több kitételét minél hamarabb teljesíteni. 

– A mostani megállapodás egy tudatos, hosszú távú politika eredménye. Ennek ellenére úgy tűnik, nem egységes minden tekintetben az RMDSZ. Mi a véleménye a többek között Tőkés László püspök által megfogalmazott bírálatokról?

– Tőkés püspök úr maga sem mutatott fel más irányt, sőt, úgy látom, az utóbbi időben el is bizonytalanodott, már nem támadja frontálisan a románokkal való együtt kormányzást. Neki is felül kellett vizsgálni korábbi álláspontját, de tagadhatatlan, hogy ő folyamatosan támad minket. Az utóbbi időben személy szerint engem is támad. Szó sincs arról, hogy elfogadnék valamiféle olyan politikai ars poeticát, hogy egy kisebbségi sorsba szorított közösség politikai képviseletének mindig a kormány, a hatalom oldalán kell állnia. De az tagadhatatlan, hogy saját közösségünk szavazataival eszközöket adott a kezünkbe, és amennyiben találunk olyan partnereket, akik hajlandóak elfogadni bizonyos megoldásokat a közösségünk javára, azt gondolom, természetes az együttműködés. 

Azoknak, akik ezt lényegileg kérdőjelezik meg, vagy elutasítják elméletben is ezt a lehetőséget, figyelmükbe ajánlom, hogy miután az RMDSZ 1996-ban egy bizonyos fajta együttműködésre vállalkozott, utána a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja is egy hasonló vállalkozásba kezdett, sőt a mostani szerbiai eset is rendkívül fontos. 

– Az említett esetekben a kisebbségi magyar politikusok döntései nem feltétlenül váltották ki a magyar kormánykörök egyetértését…

– Úgy gondolom, az anyaország fontos szerepet játszott abban, hogy ez a közeledés megvalósult. Végül is kormányoktól függetlenül, hiszen ebben a térségben fontos tényező az, hogy Magyarország élen jár az integrációban, akár az euroatlantiban, akár az európaiban. Ez arra kényszeríti a környező országok kormányait, hogy a magyar kérdésre fokozottabban odafigyeljenek. Nem beszélve bizonyos gazdasági érdekekről – Magyarország helyzete, állapota befolyással van arra, hogy a szomszéd országokban hogyan alakul a magyar–román viszony. Az, hogy melyik politikus hogyan viszonyul éppen egy konkrét kérdéshez, az egy másik ügy. Kasza Józsefék példájára nem is ezért utaltam, hanem azért, mert sokan hivatkoznak arra, hogy tulajdonképpen egy kisebbségi, etnikai, nemzeti kérdést csak a nemzetközi fórumok sokkterápiaszer? beavatkozása oldhat meg. Szerbiában megtörtént a Nyugat beavatkozása, és lehetővé vált a kormányzati együttműködés a magyarok és a szerbek között. Nem értem, miért támadtak minket az elmúlt években, amikor nekünk ezt sokkal szerencsésebb helyzetben, sokkterápia nélkül is sikerült megoldani. 

– A státusztörvényről hangos szóváltás folyik a magyar politikai pártok között. Önök milyennek látják ezt a törvénytervezetet?

– A státusztörvény kerettörvény. Ami benne van, az jó, de ezek elvek. Nagyon sok fog múlni azon, hogy ezeket az elveket hogyan telítik tartalommal a különböző tárcák. Nem arról van szó, hogy ez a státusztörvény üres – nem üres, de csupán egy keret. Meghatározza az utat, de ezen az úton lehet lassabban menni, lehet gyorsabban menni. Egyesek talán túl sokat várnak ettől a törvénytől, egy dolog biztos: jogi formát ölt ez által a státusztörvény által a Kárpát-medencében élő magyarok összetartozása. 

– Őszre ígérték a magánegyetem nyitását. Lesz-e ebből valóság?

– Az RMDSZ támogatja ezt a kezdeményezést, de mi nem veszünk részt a mindennapi munkában, a pályázatok elkészítésében, az engedélyeztetés előkészítésében. Remélem, hogy legalább egy-két szakon ősszel már beindulhat az oktatás.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!