Ellenzéki tüntető üdvözli a belgrádi parlament előtt álló rendőröket. Nem álltak
útjukba Fotó: Reuters
Talán a Szlobodan Milosevics által kontrollált jugoszláv alkotmánybíróság döntése
volt az, ami megadta a jelzést az utolsó felvonásra. Ez a testület "az ellenzék
csalása" miatt megsemmisítette a választások eredményeit. Az ellenzék a két hete
elhangzott jelszó szerint nem akart engedni a nép akaratából. Ezek után egy délután
elég volt ahhoz, hogy a közel tíz év óta embargók által büntetett, két hónapig
bombázott Milosevics-rezsim összedőljön. Tavaly, amikor a légitámadások megkezdődtek,
a lakosság túlnyomó része gondolta úgy, igazságtalan a NATO beavatkozása, és kiállt
Milosevics mellett. Talán ez adta a bátorságot Milosevicsnek, hogy belemenjen egy elnökválasztásba.
Ha ezt nem teszi, politikai pályafutását a jövő év közepéig elnyújthatta volna.
Most ugyanazok, akik tavaly egy általuk igazságtalannak ítélt nyugati katonai
beavatkozás miatt mentek az utcákra, ezúttal másra szavaztak. Mire képes a hihetetlen
szabadság utáni vágy? Arra, hogy minden megfélemlítés ellenére sem engedtek szabad
döntésükből. Milosevics eltaktikázta a helyzetet, egyszerűen nem hitte el, ami az
országban történt: az emberek teljesen mást akartak, mint ő.
Egy férfi felugorva köszönti a Belgrádba igyekvő ellenzéki tüntetőket.
Felszabadult pillanatok Fotó: Reuters
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »