hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Életjelek a Marson

1999. 12. 04.
December első hétvégéjén két kutatószonda fog 11 hónapos utazás után becsapódni a Mars felszínébe, hogy megbizonyosodjon afelől, vajon tényleg van-e a felszín alatt jéggé fagyott víz. A víz jelenléte további kutatásoknak adhat lökést, hiszen a végső cél annak megállapítása, hogy létezett-e valaha élet a Marson.

Sarah Gavit, a Deep Space projekt vezetője már évek óta hajt végre kísérleteket
a jelenlegi akció sikerének érdekében. A Vénusz és a Szaturnusz kutatásában nagy
tapasztalatokat szerzett hölgy és csapata a Mojave-sivatagban folytatott kísérletei
során légágyúval lövetett különböző lövedékeket a talajba, míg végre megtalálta
az ideális alakú és keménység? lövedékszondát a Mars talajvizsgálatához.

A Deep Space szondák a 165 millió dolláros Mars Polar Lander sarkkutató szondával
utaznak, s nem sokkal a Mars légkörébe érkezés után leválnak az anyaszondáról,
hogy körülbelül 640 km/órás sebességgel becsapódjanak a Vörös bolygó felszínébe.
Ha a becsapódás sikeres lesz, a két szonda egy méter mélyen fog a talajba fúródni,
ahol megkezdhetik a széles közvélemény és a szakértők által régóta várt adatok
gyűjtését. A lövedékként működő szonda egy fúró segítségével mintát vesz a
talajból, felmelegíti azt, és feltérképezi a talaj tulajdonságait. A kapott adatokat
az anyaszondához továbbítja, mely elküldi azokat a földi kutatóközpontba. Ezeket az
adatokat főként abból a szempontból vizsgálják, hogy van-e a felszín alatt jéggé
fagyott víz vagy sem. Ha igen, akkor nem kizárható, hogy valamikor régen létezhetett
élet a Földhöz legközelebb álló bolygón. És ha van fagyott víz, akkor valahol mélyen
a felszín alatt folyékony víznek kell lennie. Scott Hubbard, a NASA Asztrobiológiai
Intézetének vezetője szerint ugyanis a Mars felszíne alatt elég meleg a talaj hőmérséklete.


A Mars déli féltekéjén jelenleg éppen tavaszodik, ami számos tudósnak nyújt újra
lehetőséget arra, hogy a Vörös bolygón valaha vagy most is létező életről kutatásaikkal
meggyőződhessenek. A Mars Polar Lander anyaszonda a bolygó déli sarkától körülbelül
770 kilométerre fog landolni. Ebben a szélességben húzódik vissza, illetve előre az
évszakok váltakozásával a széndioxid-jégsapka. (A szárazjég széle már november
elején hátrább húzódott a landolás helyétől.) A tudósok szerint ez a terület a
legalkalmasabb arra, hogy befagyott, illetve folyékony víz után kutathassanak, mely
alapvető, de nem egyedül szükséges feltétele az élő szervezetek jelenlétének.

Nagy kérdés, hogy egyáltalán sikerül-e a becsapódás anélkül, hogy a makk alakú
szondák belseje megsérülne, valamint sikerül-e az adatok felvétele, és azoknak a földi
központba juttatása. Ha az adatok megerősítik azt a feltételezést, hogy sokmilliárd
évvel ezelőtt valóban létezett élet a Marson, akkor előtérbe kerül az a cél, hogy
további kutatások elvégzésére embert küldjenek a Vörös bolygóra.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!