hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Földrengés-diplomácia

1999. 10. 16.
Az augusztusi földrengés után megjelent elemzések szerint az elemi csapás Törökországban nemcsak az emberi életekben és az épületekben okozott kárt, hanem Bülent Ecevit kormányának, reformpolitikájának és ezzel együtt az ország modernizációjának is sokat ártott. Jelen pillanatban azonban úgy tűnik: a földrengés után új diplomáciai helyzet alakult ki, és a görög–török kapcsolat kedvező alakulása miatt egyre derűlátóbb vélekedések kapnak szárnyra Törökország európai uniós csatlakozását illetően is.

A földrengés a Márvány-tenger partjának iparosodott régióit – ahol a nemzeti össztermék 35 százalékát állítják elő – sújtotta leginkább. Míg Izmit és Yallova városokban hatalmas épületek omlottak össze, és az utórengések következtében újabb épületek váltak lakhatatlanná, Golcuk városának egy része pedig az ott található katonai támaszponttal együtt a tengerbe süllyedt, addig a Márvány-tenger öblének szemközti partján fekvő, több mint 600 ezer lakosú Gebze városában alig esett jelentős kár.
A rengések környékbeli hevessége azonban megrémisztette az ott lakó embereket, akik az augusztusi nagy földrengés után napokig sátorokban laktak Hannibál kertjében, nem messze a híres hadvezér sírjától.
A földrengés következtében Kocaeli térségében, Izmitben, Yallovában ezrek váltak hajléktalanná az épületek megrongálódása miatt, ezért a lakás nélkül maradtak a Vöröskereszt, Vörös Félhold vagy más humanitárius szervezetek által működtetett sátortáborokban laknak. Emirdag táborában jelenleg kétezer ember lakik 1900 sátorban vagy korábban nem használt épületekben, például a fent említett kutatóintézet átadás előtt lévő laborjaiban. A régiót behálózó autósztrádáról jól látni, hogy még a jó állapotú lakóépületek mellett is sátrak vannak felállítva, a két-három naponta bekövetkező utórengésektől való félelem miatt.
A korábbi rossz vagy hűvös kapcsolatok miatt a közvéleményt meglepte a görög, örmény és orosz oldalról érkező gyors segítség. (Örményországnak történelmi sérelmek miatt nincs is hivatalos kapcsolata Törökországgal.) A nemzetközi mentőalakulatok közül a görög EMAK érkezett elsőként a katasztrófa sújtotta zónába, hasonlóképpen a török AKUT mentőalakulat is gyors segítséget nyújtott a későbbi görögországi földrengés után, és ez – Jorgosz Papandreu görög külügyminiszter szerint – megtörte a jeget a két ország közötti kapcsolatban.
Ismail Cem török külügyminiszter szerint: "A görögök és a törökök egymás iránti szolidaritása a földrengések után nyilvánvalóvá tette a két ország kormánya számára, hogy a két nép nem fogadja el a konfrontáció politikáját." A görög–török kapcsolatok normalizálásának jegyében Jorgosz Papandreu görög és Ismail Cem török külügyminiszter együtt nyitotta meg az egyetemi tanévet az isztambuli egyetemen.
A görög külügyminiszter a tanévnyitón mondott beszédében kifejtette, hogy Görögország szeretné, ha Törökország is tagjává válna az Európai Uniónak, részesülne az Unió által nyújtott előnyökből, és kivenné a részét a tagországokra háruló feladatokból is. A Madeleine Albright által "földrengés-diplomáciának" nevezett nyitás miatt Törökország – amely 1987 óta szeretne az Európai Közösséghez csatlakozni – közelebb került az unió bővítésében való részvételhez, mint bármikor. (Lukács András)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!