hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Orosz erődemonstráció
Gorbacsov szerint a Nyugat becsapta őt

1999. 04. 03.
Jelcin elnök megtartotta szokásos évi beszámolóját a szövetségi gyűlés előtt, amelynek a balkáni helyzetnek szentelt bevezető része az "Oroszország korszakok határán" címet viselte. Jelcin kiemelte, hogy a NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkerülésével döntött a bombázás mellett. Az akció miatt az egész nemzetközi joggyakorlatot fenyegetés érte, mondta, majd hozzátette: "Igyekszünk megőrizni a világot a széteséstől, de fő feladatunk a saját országunkat megvédeni ugyanettől. Nem engedem, hogy háborúba rántsanak minket."



Zsirinovszkij ezredes a dumában    Fotó: MTI

Az orosz társadalom széthullásának veszélye is aktuális probléma. A legtöbbet a
baloldali erők tesznek az ügy érdekében, élükön a kommunistákkal, akik még mindig
szorgalmazzák az elnök elleni pert. A NATO-akció óta azonban inkább az egység felé
mozdult el az orosz társadalom, éppen a kívülről jövő

fenyegetettség érzése miatt. Sok orosz a Jugoszlávia elleni hadviselést Oroszország
elleni háborúként is értékeli. Ezzel magyarázható, hogy a közhangulat egyre
inkább Nyugat- és Amerika-ellenessé kezd válni. A Rosszijszkaja Gazeta a "NATO –
Amerika vasökle" cím? cikkében arról győzködi az olvasót, hogy most már
teljesen világossá vált, hogy a Nyugat már a Gorbacsovval folytatott tárgyalások
során is csak egy célt tartott szem előtt: Oroszország (akkor még Szovjetunió)
katonai erejének megtörését. Mindenki láthatja, hogy éppen a Szovjetunió
szétesése és az orosz hadsereg viszszavonása adott lehetőséget a NATO-nak, hogy
rendezkedjen az egész világon. Az orosz lap Gorbacsov kesernyés szavait is idézi, aki
szerint "a Nyugat becsapott engem".

Az Amerika-ellenes hangulat a leginkább Moszkvában jutott kifejezésre, ahol a
tüntetők szinte megszállták az USA nagykövetségét. Eleinte "csak" kővel és
tintásüvegekkel dobálták meg az épületet, majd később, mikor ismeretlen személyek
géppuskából leadtak egy sorozatot (sőt gránátvetővel is próbálkoztak), Luzskov, a
város polgármestere betiltotta a gyülekezést a környéken.

Az orosz politikusok körében máris többen készek lennének katonai segítséget
nyújtani Jugoszláviának. Vlagyimir Zsirinovszkij katonai egyenruhában jelentette be a
tévében, hogy folyik az önkéntes hadsereg toborzása. Pártja adatai szerint egyedül
Moszkvában már több ezren jelentkeztek.

Az egyik legszélsőségesebb álláspontot a távolkeleti katonai körzet tábornoka,
Csecsevatov tábornok képviseli. Ő levélben fordult Jelcinhez, melyben kifejezte, hogy
készen áll a Jugoszlávia segítségére siető hadsereg élére állni, akár
önkéntesekből áll, akár nem. A tábornok azt is megjegyzi levelében, hogy "sajnos,
úgy tűnik, hogy kitörőfélben van a harmadik világháború".

A józanabb politikusok igyekeznek csillapítani a kedélyeket: "Ideje kijózanodni",
"mindennek van határa" – mondják. Míg a NATO-hadművelet első napjaiban a
televíziós programok "háborúról" és "agresszióról" beszéltek, most
nyugodtabb főcímeket hallhatunk: "Jugoszláviai támadások", "A NATO a
Balkánon".

A háborús konfliktus újra felelevenítette Oroszország, Fehéroroszország és
Jugoszlávia egyetlen szláv szövetségi állammá történő egyesítését. Az orosz
vezetés tisztességére válik, hogy megpróbált ennél reálisabb lépéseket tenni a
diplomácia területén. Oroszország bejelentette, hogy kész képviselni a nyugati
államok érdekeit Jugoszláviában, miközben elmarasztalja az USA-t önző, birodalmi
törekvései miatt. Igor Ivanov orosz külügyminiszter nyilatkozatában ezt mondta:
"Azzal, hogy most Jugoszlávia védelmére kelünk, Európa békéjét védjük a
neokolonializmus legújabb formájától, a NATO-kolonializmustól."

Ivanov és más politikusok beszédeiben végighúzódik az a gondolat, hogy a NATO nem az
albán népet védi Koszovóban fanatikus módon, hanem a koszovói terroristákat. Az
orosz fél már több ízben tájékoztatta a NATO vezetését az albán harcosok és a
kábítószer-maffia közötti kapcsolatokról, illetve az általuk illegálisan
Európába juttatott kábítószerek behozataláról. A csecsen harci alakulatok
terrorisztikus jellegét hangsúlyozva, Oroszország ismét rámutat arra a hasonló
problémára, amely náluk az Észak-Kaukázusban van, különösen Csecsenföldön. Egyre
világosabbá válik, hogy "a csecsen nép szabadságáért" harcoló katonai
képződmények, élükön az úgynevezett hadparancsnokokkal, valójában tőről
metszett terroristacsoportok. Az ő tevékenységükkel hozzák összefüggésbe a
közelmúltban Vlagyikavkazban, Észak-Oszétia fővárosában történt piaci
robbantást, melynek eredményeképpen több mint ötven ember meghalt, és száznál
többen megsebesültek. Ez a gondolat az albán és a kaukázusi harcosok közti
hasonlóságról arra a következtetésre juttatja az orosz embereket, hogy a NATO olyan
szervezet, amely terroristákat támogat.

A NATO és az USA megpróbálták jobb belátásra bírni Oroszországot. Legalábbis
többen így értékelik azt az élelmiszersegélyt, amit az Európai Unió a bombázások
kellős közepén küldött Oroszországnak, és a Valutaalap ígéretét, hogy fél év
múlva kiutalja a várva várt hitelt.

Moszkva eközben a védelem utolsó vonalát építi – az Izvesztyija nev? lap
megfogalmazása szerint. A cikk tudósít arról. hogy Szergejev védelmi miniszter már a
NATO-csapások megkezdésekor elrendelte a helyzetnek megfelelő katonai intézkedéseket.
Ezek közül a legfontosabbak az úgynevezett "stratégiai elrettentés erői", mely
magába foglalja a stratégiai rakétafegyvereket, a haditengerészeti flotta
atom-tengeralattjáró, rakétahordozó hajóit, a légierő bombázóit, valamint a
Védelmi Minisztérium atomtöltetekért felelős osztályát. Noha Oroszországnak nincs
annyi ereje, hogy beavatkozzon egy helyi konfliktusba, azért azt biztosítja magának,
hogy megfelelő hatásfokkal tudjon reagálni, ha veszélyben forog a biztonsága.

A bonni sikertelen párbeszéd után híradások jelentek meg arról, hogy az orosz flotta
– amolyan őrség szerepében – kiküld a Földközi-tengerre néhány hadihajót. A
híradások szerint 35 cirkáló kezdett hadgyakorlatot, méghozzá a legnagyobbak és a
legjobban felszereltek közül. Úgy tűnik Oroszország, tartva egy háborúba való
belekerülés lehetőségétől, kénytelen az erődemonstráció fegyveréhez nyúlni…

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!