– Elnök úr, mi a magyarországi szerbek álláspontja a Jugoszláviát sújtó
NATO-támadásokról?
– Tiltakozunk a NATO légitámadásai ellen. Az eljárás a nemzetközi jog normáival
és az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával is ellentétes. Akik részt
vesznek ebben az akcióban, agressziót követnek el egy szuverén állam ellen. Nemcsak
jogi vagy politikai értelemben, de morálisan és emberileg sem elfogadható a konfliktus
kezelésének ez a módja. Úgy gondolom, a támadásra felhozott érvek döntő része
hamis. A NATO vezetése által megfogalmazott célok eddigi tapasztalataim szerint nem valósultak
meg, hanem éppen ellenkező folyamatok indultak el: a humanitárius katasztrófát nem
akadályozták meg, és nemhogy megingatták volna a jugoszláv vezetés politikai pozícióit,
hanem megerősítették azokat. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy civil célpontok
nincsenek veszélyeztetve. Bármilyen precízek a bombák, akkor sem lehetséges, hogy ne
legyenek civil áldozatok.
– Hogyan vélekedik Magyarország szerepéről?
– Magyarországnak nem érdeke, hogy bármilyen formában részt vegyen ebben a háborúban,
hiszen Jugoszlávia nem fenyegette és nem fenyegeti Magyarországot. Semmilyen indok
nincs arra, hogy a két nép konfliktusba keveredjen. Azok viszont, akik érdekeltek ebben
a háborúban, nem itt élnek.
– Magyarország NATO-tag, és ezért – a hivatalos álláspont szerint – együtt
kell működnünk a szövetséggel.
– Akik az ötvenes években éltek, el tudják mondani, mit jelentett a Varsói
Szerződés békepolitikája, az a demagóg megfogalmazás, hogy a békét háborúval
hozzák el. Magyarországnak alapvető érdeke, hogy biztonságban legyen, és a többség
úgy gondolja, hogy ezt a NATO tudja biztosítani. Én úgy gondolom, ezt a biztonságot
most pont a NATO veszélyezteti azzal, hogy rákényszeríti Magyarországot az akcióban
való részvételre.
– Ön szerint mi a NATO célja?
– Az, hogy jelen legyen a Balkán központjában, mert Koszovó stratégiai fontosságú
terület. Álláspontom szerint az agreszsziónak szerepe van az úgynevezett új világrend
kialakításában is. Talán sarkosnak tűnik a megfogalmazás, de lehetséges, hogy ha
Milosevics a kilencvenes évek elején vállalta volna a NATO szerbiai emberének szerepét,
most az albánokra hullanának a szövetség bombái.
– Milyen esélye van a NATO-nak egy esetleges szárazföldi támadás esetén? A
szerbek híresek partizán múltjukról, és ráadásul jól ismerik a hazai terepet.
– Ez a légitámadás sem sétagalopp, de a szárazföldi beavatkozás hatványozottan
veszélyes lenne. Nemcsak abból a szempontból, hogy a szerbek meg tudják-e védeni
magukat vagy sem, hanem azért is, mert egy ilyen szárazföldi akció példa nélküli a
nemzetközi jogban. Egyértelm? megszállást jelentene, amiből nem lehetne győztesen
kijönni, ahogy Vietnámból sem lehetett győztesen kijönni.
– Miért szakadtak meg a franciaországi béketárgyalások?
– Az a tervezet, amit a jugoszláv delegáció tett le Párizsban az asztalra, a
nemzetközi normákhoz viszonyítva is lényegesen szélesebb autonómiát biztosít
Koszovónak, ugyanakkor Szerbián belül tartja a tartományt. Ezzel szemben az a
tervezet, amit az albán nemzetiség írt alá, az államiság összes attribútumával
felruházta volna Koszovót: elnöktől kezdve az alkotmánybíróságon át sok egyéb
intézménnyel. Ez gyakorlatilag egy új állam létrejöttét jelentené, amely rendkívül
könnyen kiszakadhat Jugoszláviából. Magyarországon elterjedt az a tévhit, hogy
Koszovó nem része Szerbiának, a szerbek csak érzelmi alapon kötődnek Koszovóhoz.
Ezzel szemben az az igazság, hogy Koszovó a középkori szerb állam legfejlettebb, központi
része volt, itt található a legtöbb egyházi és kulturális emlék. Viszont egészen
a XV. századig a források nem mutatják ki az albán népesség jelenlétét. Az az állítás
tehát, miszerint itt albán őslakosságról van szó – ahogyan ez a magyar honvédelmi
miniszter részéről is elhangzott –, nem felel meg a valóságnak. Nagyon veszélyesnek
tartjuk, ha vezető beosztásban lévő személyek elemi információkkal sincsenek tisztában.
– Mi a véleménye a szerb népirtásról?
– Számunkra is elfogadhatatlan a probléma ilyen rendezése, ugyanakkor azzal is
tisztában vagyunk, hogy ez előre látható volt abban az esetben, ha megindulnak a bombázások.
Előre látható volt, hogy ha a nemzetközi közösség nem áll a mellé, hogy Szerbia
és Jugoszlávia megtartsa területi integritását, akkor a szerbek a legnagyobb mérv?
konfliktusba keverednek a saját területükön élő nemzetiséggel. Elítéljük a népirtást,
de ezért nemcsak azok felelősök, akik csinálják, hanem azok is, akik ezt közvetve előidézik.
– Véleménye szerint Magyarországra nézve milyen veszélyt jelent ez a háború?
– Nem tartok attól, hogy valamilyen katonai csapás éri Magyarországot Jugoszlávia
részéről. Mindkét fél nagyon óvatos és kerüli a katonai konfliktust, ezt Jugoszlávia
budapesti nagykövetének nyilatkozatai is egyértelművé teszik.
1999. 04. 03. (III/13)
