hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Csapda a szaúdi terrorvezérnek

1999. 04. 17.
Afganisztán határán amerikai katonai különítmények állnak lesben annak reményében, hogy végre elfogják Oszama bin Ladent, a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek ellen tavaly augusztusban elkövetett terrorcselekmények szervezésével gyanúsított szaúdi multimilliomost – írja a The New York Times. A Laden utáni hajtóvadászat kimenetele azonban attól függ, hogy kiadják-e őt afgán támogatói, a tálibok.

Az Egyesült Államoknak nincsenek kémei Afganisztánban, s ezért pontos információt
sem tud beszerezni arra vonatkozóan, miként sikerült előidéznie bin Ladennek a halálos
bombamerényleteket. Szövetségi ügyészek álláspontja szerint egy afgán barlangból
sugárzott beszédével gerjesztette a terrorista cselekedeteket, ám ezt a feltevést nem
tudják bizonyítékokkal alátámasztani.

Bár amerikai vélemények szerint bin Laden a világ legveszélyesebb terroristája, a
The New York Times informátorai inkább csak azok eszmei támogatóját látják benne.
Milton Bearden, nyugalmazott CIA-ügynök mindenesetre első számú közellenségnek
tartja, akinek a fejére 5 millió dolláros vérdíjat tűztek ki. Üzenete és céljai
– többek között az, hogy az amerikai csapatok hagyják el Szaúd-Arábiát – rendkívül
népszerűek a világ muzulmánjai körében.

Bin Laden 1980-tól az afgán határ mellett tevékenykedett: saját pénzen a pakisztáni
afgán felkelőket támogatta a megszálló szovjet csapatokkal szemben. Rendkívül vallásos
személy, akit az afgán háború csak még jobban meggyőzött arról, hogy az iszlám államok
felállítása katonai eszközökkel valósítható meg. Miután a szovjet csapatok
elhagyták Afganisztánt, bin Laden visszatért Szaúd-Arábiába. Amikor az Irak elleni háborúra
való felkészülésként az Egyesült Államok félmillió katonát küldött Szaúd-Arábiába,
az USA személyében bin Laden megtalálta új ellenségét, s azonnal felajánlotta Fahd
királynak, hogy szent harcosokat toboroz, akik majd megvédik a királyságot. Mivel a
szaúdi uralkodó elutasította ajánlatát, vele is élesen szembehelyezkedett.

"Az amerikaiak és szövetségeseik elpusztítása – legyenek civilek vagy katonák bármely
országban, ahol ez lehetséges, minden muzulmán személyes kötelessége, amíg csak az
amerikai seregek el nem hagyják az iszlám által uralt területeket" – nyilatkozta
1998. februárjában. Ezen kijelentése után került sor tavaly augusztusban a kenyai és
tanzániai nagykövetségek ellen elkövetett támadásokra. A Világkereskedelmi Központ
épülete elleni 1993-as bombamerénylet értelmi szerzője, Ahmed Sattar szerint azonban
hiába "teszik félre az útból" Oszama bin Ladent, a probléma nem szűnik meg:
azonnal támad helyette valaki más.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!