A terrorista, akit a pápa a börtönben már egyszer meglátogatott, és a tervek
szerint májusban újra meglátogat majd, évek óta kegyelmi kérvényekkel bombázza az
olasz hatóságokat. A pápát legutóbbi levelében arra kérte, hogy 2000-ben, a szentévi
nagy bűnbocsánat alkalmából járjon közben az érdekében az olasz államfőnél.
Agca szeretne kegyelmet kapni és hazatérni Törökországba, ezért még az ottani hatóságoknak
való kiadatását is vállalná. A "Szürke Farkasok" nev? török szélsőjobboldali
szervezet egykori tagját az sem rettenti viszsza, hogy Törökországban is ülnie
kellene egy török újságíró, Abdi Ipekci 1978-ban elkövetett meggyilkolásáért.
Olaszország háború utáni alkotmánya azonban kimondta a halálbüntetés eltörlését
polgári esetekben. Az olasz törvények szerint tilos kiadni az Olaszországban letartóztatott
külföldi állampolgárokat olyan országnak, ahol még érvényben van a halálbüntetés.
Törökország pedig éppen ezen országok közé tartozik, bár a török bíróságok a
halálbüntetést fellebbezés után rendszerint életfogytiglani börtönbüntetésre változtatják.
Törökországban az 1980-as évek közepe óta nem is hajtottak végre kivégzést. E
fenntartások miatt nem adta ki Róma a kurd gerillavezért, Abdullah Öcalant sem Törökországnak.
Agca ügyvédei úgy nyilatkoztak, hogy védencük kiadatása esetén biztos garanciára
lenne szükség arra vonatkozóan, hogy Törökországban nem fogják halálra ítélni, bár
feltehetőleg további tíz évet kellene ott is Ipekci meggyilkolásáért börtönben töltenie.
Agca "nemzetközi hírnévre" akkor tett szert, amikor 1981. május 13-án egy 9 mm-es
Browning márkájú fegyverrel a Szent Péter téren rálőtt a pápára, aki súlyosan
megsebesült. Az egyházfő elleni gyilkossági kísérlet miatt két hónap múlva életfogytiglanra
ítélték. Majd egy újabb per következett 1986-ban, melynek során a római bíróság
felmentett három bolgár és három török állampolgárt, akiket azzal vádoltak, hogy
Agcával együtt szövetkeztek a pápa meggyilkolására. Az olasz ügyészség nem tudta
bizonyítani azt a feltételezést, mely szerint a bolgár titkosszolgálat a Szovjetunió
érdekében felbérelte volna Agcát az ellenzéki szolidaritást támogató pápa
meggyilkolására. Elnökségének ideje alatt Gorbacsov is vizsgálatot indított az ügyben,
de nem találtak semmiféle kapcsolatot az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB és a
merénylet elkövetése között.
Az olasz ügyészség csak akkor járulna hozzá Mehmet Ali Agca szabadlábra helyezéséhez,
ha az előbb elmondaná az igazságot a merénylet hátteréről, eddig ugyanis a legkülönfélébb
– egymásnak ellentmondó – mesékkel hozakodott elő. Az ügyben korábban
nyilatkozott Abdullah Öcalan kurd vezér is, aki szerint Agca soha nem mondta el az
igazat a merénylettel kapcsolatosan. Véleménye szerint – bár bizonyítékokkal ezt
nem tudja alátámasztani – Mehmet Ali Agca a börtönévei alatt kapott megbízást Törökországtól
arra, hogy különleges feladatát elvégezze. (Szilágyi Valéria)
1999. 03. 20. (III/11)
