"Minden ember szabadnak születik, és méltóságában, valamint jogaiban egyenlő"
– áll a nyilatkozatban. Felvilágosult filozófusok, papok és politikusok évszázadokig
osztoztak ebben a nézetben, de a századunkban történt két világháború és a
Holocaust borzalmai szükségessé tették, hogy a világ vezetői nyíltan deklarálják
az alapvető, elidegeníthetetlen emberi jogokat. Mindemellett a nyilatkozat egyesek
szerint a modern idők egyik leginkább figyelmen kívül hagyott dokumentuma. Jó példa
erre Kambodzsa, Ruanda és Bosznia esete.
Bár Kína nemrégiben írt alá egy ENSZ-szerződést az emberi és politikai jogokról,
és hangoztatja, hogy tiszteletben tartja az Egyetemes Nyilatkozatot, mégis megbüntet
mindenkit, aki nem követi a hivatalos irányvonalat. Egy a CNN-nek nyilatkozó kínai üzletember
szerint az elmúlt húsz évben a gazdasági fejlődés hatására az embereknek is több
joga lett. "Húsz évvel ezelőtt még nem beszélgethettem volna itt önnel." Az üzletember
azonban nem járult hozzá, hogy nevét közzétegyék a riportban, s ez a tény rámutat
arra a távolságra, amit még Kínának meg kell tennie az alapvető emberi jogok elérése
terén. (CNN)
1998. 12. 12. (II/50)
