Generációk, milliók nőttek fel Levente Péteren, milliók kaptak örömet, boldogságot tőle, de vajon Levente Péter boldog ember?
– Egyszer az evangélikus értelmiségi műhelyben kérdezték ezt meg tőlem. „A boldogságról nem beszéltél, miért nem beszélsz a boldogságról?” És én ott álltam a pulpituson, és egy percnyi gondolkodás után azt mondtam, hogy megvan. A boldogság nem céltárba tartozó érték az értékrendemben, hanem eszköztárba vagy raktárba való. Vagyis a boldogságot én soha nem tűzöm ki célként. Valami mást tűzök ki céltárértékként, mondjuk például a társkeresést, hogy szeretnék családot – ez egy céltárba tartozó, stratégiai érték –, és amikor elérem, akkor boldog vagyok egy pillanatig.
Csak egy pillanatig?
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »