Ön az Eichmann-per utolsó, még élő ügyésze. Gideon Hausner főügyész akkoriban azt mondta, hogy a pert „pedagógiai célzattal" tartották meg Izraelben. Ön mit gondol erről?
- Nem kizárólag pedagógiai jellegű volt a per. A holokausztot korábban több más perben is megemlítették, például a nürnbergi perben. De Nürnbergben a holokauszt mindig csak egy része volt a pernek, és soha nem mutatták be a történtek összes aspektusát. Amikor viszont Eichmannt elfogták, ő volt a fő vádlott, és a figyelem középpontjába került az úgynevezett végső megoldás végrehajtása, vagyis több millió ember kivégzése. Ez jó lehetőséget adott a világnak és az izraeli népnek, hogy megértse, valójában mi történt. A legfontosabb kérdés azonban az volt, hogy a főszereplőt, aki felelős volt ennek az egész tervnek a végrehajtásáért, megbüntessék, és ez elrettentésül szolgáljon, hogy az emberek tudják: mi történhet a jövőben azzal, aki ilyesfajta cselekedeteket hajt végre.
Azok szerint, akik a pert figyelték, az egyik legnagyobb meglepetés az volt, hogy Eichmann egészen átlagos embernek tűnt.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2011. 04. 15. (XV/15)
