hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Gyökeres fordulatra van szükség
Interjú Kis János filozófussal

– A Medgyessy-kormány idestova másfél éve működik. Ez az idő már elég hosszú ahhoz, hogy érdemben értékelni lehessen a tevékenységét. A ciklusból hátralévő két és fél év miatt ugyanakkor még van is tétje egy ilyen időközi bizonyítványnak. Szóval, mi a véleménye az elmúlt tizennyolc hónapról?  – Ennek a kormánynak négy fő feladatot kellett volna megoldania. Először, felszámolni a költségvetés veszedelmes egyensúlyhiányát, amit a Fidesz-kormány felelőtlen költekezése okozott. Másodszor, elindítani néhány halaszthatatlan reformot, mindenekelőtt az adózás és az egészségügy területén. Harmadszor, helyreállítani az alkotmányos intézmények tekintélyét. És végül csökkenteni az országban a politikai feszültséget. Másfél év után messzebb vagyunk e célok megvalósításától, mint a választások megnyerése után. A kormány rossz irányba indult el. Gyökeres fordulatra van szükség.



"Rövidlátó politikusok és politikai megfigyelők valóban azt szokták állítani, hogy a választási siker szempontjából az alkotmánytisztelet nem érdekes" Fotó: Somorjai L.

– Összegzésnek meglehetősen lesújtó, amit mond. De menjünk sorba:
veszedelmes hiány a költségvetésben. 

– Mint emlékezetes, az első száz nap egy óriási juttatás-csomaggal kezdődött. A kiadások zöme évről évre terhelni fogja a költségvetést, hiszen például a közalkalmazotti bérek látványos emelése vagy a diplomás minimálbér nem egyszeri fizetéskiegészítés. Ez önmagában is aggályos lépés volt. A kormány azonban három további hibát is elkövetett, amivel súlyosbította a helyzetet. Az első: ésszerűen gazdálkodó kormányok a ciklus elején nem költekeznek, hanem rendbehozzák az előző kormány örökségét, és takarékoskodnak, hogy a ciklus vége felé legyen miből költeniük. A Medgyessy-kormány minden ésszerűséggel szakítva mindjárt a legelején túlköltekezési kampányba kezdett. Sejthető volt, hogy a farsangnak előbb-utóbb megjön a böjtje. 

– Ha nem teszi azt a választási ígéretet, amelyben szerepelt az ötven százalékos béremelés, aligha nyer a szocialista párt. A kormányváltás után pedig nem vonhatta vissza az ígéretet.

– Igen, azt szokták mondani, hogy ha nincsenek felelőtlen ígéretek, akkor nincs választási győzelem sem. Én ezt nem hiszem. Azt sem hiszem, hogy az ígéreteket az első percben kellett volna teljesíteni. A koalíciós pártok nem száz napra, hanem négy évre kaptak megbízatást. Csakhogy megijedtek attól, hogy a többségük mennyire soványra sikeredett, és a félelem nagyon rossz tanácsadó. Mindenáron minimalizálni akarták a rövid távú kockázatokat, és ezzel sokkal nagyobb rizikónak tették ki magukat – és az országot – hosszú távon. Ráadásul, és ez volt a második hiba, úgy akartak újabb tételeket hozzáírni a költségvetéshez, hogy semmit nem vesznek el az Orbán-kormány által már hozzáírt tételekből. Nem akartak hozzányúlni a lakáshitelezés ésszerűtlenül bőkez? – az adófizetők összességének terhére és a jómódú középrétegek javára bőkez? – rendjéhez, pedig tudhatták, hogy a költségvetés ezt nem bírja ki. Mert arra gondoltak, jaj, csak senkit meg ne bántsunk, senki érdekeit ne sértsük meg. De még ez sem volt elég. Elkövették azt a harmadik hibát is, hogy amikor már túl voltak a választási ígéretek teljesítésén, akkor ahelyett, hogy elkezdtek volna azon gondolkodni, hogyan állíthatnák helyre a költségvetés alaposan megbillent egyensúlyát, előhozakodtak a második száz nap ötletével, aztán az Európa-tervvel, aztán a szekszárdi pontokkal. A kilátásba helyezett újabb juttatások persze egyre kisebbek voltak, de ezeknek a bejelentéseknek mégis az volt az üzenete, hogy nincs semmi baj, van pénz rogyásig, lehet költekezni. 

– Az első hiba, a száznapos program végrehajtása az önkormányzati választásokba történt "befektetésként" is értelmezhető. 

– Lehet, hogy az első száz nap tékozlása nélkül az önkormányzati választások kevésbé látványos győzelmet hoztak volna. De az mégse nevezhető felelős politikának, hogy elherdáljuk az adófizetők pénzét, aztán utánunk az özönvíz. És hosszabb távon a kormánypártok sikerességét sem szolgálja jól az ilyesmi. Egy évvel az önkormányzati választások diadalmámora után a kormány és pártjai letaglózva figyelik népszerűségük zuhanását. 

– A "befektetést" arra értettem, hogy az állami megrendelések elnyerésekor nem kis szerepet játszik az adott település önkormányzatának pártállása. Nem a választási győzelem eszmei értékére gondoltam. 

– Azért talán mégse fogadjuk el, hogy a politikai pártok, az állam – s rajta keresztül az állampolgárok – kifosztására alapított szövetségek.

– A rendszerváltó SZDSZ kivételével én még más pártot nem nagyon láttam, csak ilyet. 

– Biztos, hogy ebbe bele kell törődni? A miénknél jobban működő demokráciák is ismerik a politikai korrupciót – de sokkal alacsonyabb szintre szorították vissza. 

– Második feladatként az adó- és az egészségügyi reformot említette.

– Az alapvető reformokba a kormány szinte bele se kezdett. Közhely, hogy a magas adóterhek bénítóan hatnak a magyar gazdaságra: növelik a költségeket, csökkentik a termelők, szolgáltatók versenyképességét. A választásokon mindkét párt adócsökkentést, az SZDSZ igen nagy lépték? adócsökkentést ígért. A Medgyessy-kormány viszont adót emel. Nincs ebben semmi meglepő. Az adókat akkor lehet csökkenteni, ha a kormány hajlandó csökkenteni a bevételeit; a bevételeket akkor lehet csökkenteni, ha csökkennek a kiadások is. Egy olyan kormány, amely alatt a költségvetés hiánya drámai mértékben növekszik, nem tud adóreformot végrehajtani. Nem tudja végrehajtani az egészségügyi rendszer halaszthatatlan reformját sem, mert ahhoz is pénz kell, sok-sok pénz. Az első száz napban sikerült elherdálni a reformok forrásait, azzal pedig a hosszú távú, tartható növekedés lehetőségét.

– Hogy valami pozitívumot is említsünk: az árkok betemetésének tényleg nekilátott a kormány, emlékezetem szerint ez idáig egyetlen társadalmi réteg lelkébe sem gázolt bele, ami az elődjéről például nem volt igaz. 

– Elismerem, hogy volt benne szándék a konfrontáció enyhítésére, de azt gondolom, hogy ezen a téren is rossz irányban indult el. Egyrészt úgy akart békét hozni, hogy mindenkit egyszerre kielégít: még több embernek még többet ad, mint az elődje, és senkitől nem vesz el semmit. Még az ésszerűtlen és igazságtalan juttatásokat sem vonja vissza. Másrészt megkísérelte átvenni a jobboldal retorikáját. "Nemzetinek" nevezed magad? Én is "nemzetinek", sőt "nemzeti középnek" nevezem magamat. Antikommunista heccre Terror Házát csinálsz? Odamegyek, és jól megdicsérem a Terror Házát. Státustörvényt alkotsz? Én a kettős állampolgárságról szónokolok. Azt akarod, hogy az EU alkotmányában legyen benne a kereszténység? Támogatom. Megpróbálnak rátenyerelni a jobboldal szimbólumaira, hogy érzékelni se lehessen a különbséget a két oldal között. 

– Miért olyan nagy baj a retorika és a szimbólumrendszer átvétele? Ha egyszer ez a siker kulcsa bizonyos rétegeknél? 

– Mert megfosztja a baloldalt az identitásától, és hagyja, hogy a politikai viták a jobboldal által kialakított nyelven folyjanak. Így hosszú távon a jobboldal határozza meg, hogy a nyilvánosság milyen fogalmakban gondolja el az ország közös ügyeit, ő határozza meg, hogy melyek a közös ügyek, az általa választott terepen zajlik a politikai küzdelem. A mimikrivel való kisérletezés helyett a baloldalnak a modern, szekuláris és pluralista politika nyelvét kellene beszélnie. Ez a nyelv toleráns, ez a szabadság és egyenlőség nyelve: aki ezt használja, az nem kelt félelmet, mert ez elfogadó, nem kirekesztő beszéd. 

– Ha már a toleranciát említette, tegyünk egy kis kitérőt! Ön ellenezte a gyűlölettörvényt és helytelenítette ifj. Hegedűs Loránd perbefogását. Ilyen tág volna a tolerancia?

– Ha tolerancián azt érti, hogy a rasszizmus is egy vélemény, éljünk békében azzal is, akkor a válaszom: nem. Az államnak el kell ítélnie a rasszizmust, és cselekednie kell annak érdekében, hogy a helyére kerüljön – a társadalmi élet peremére. A kérdés az, hogy a szabadságjogok megkurtításával kell-e a rasszizmus ellen harcolni. A válaszom erre is az, hogy nem. A Medgyessy-kormány nem tüntette ki magát a politikai szabadságjogok védelme és tiszteletben tartása terén. Törvényt hozott a szólás korlátozásáról, mely fenyegeti a jogbiztonságot. Emellett eltűri, hogy a rendőrség törvényes tüntetéseket átlátszó ürüggyel tiltson be. 

– Ez sajnos tény. Mindent összevetve azonban mégsem annyira hiszterizált a közélet, mint korábban, Orbánék megosztó retorikájának következtében. Ez pedig igazolhatja Medgyessyéket abban, hogy a jobboldalt a saját nyelvén kívánják megszólítani, ha úgy tetszik, lecsillapítani.

– Kétségtelen, az Orbán-kormány retorikája mélyen megosztotta a társadalmat. Ez a retorika – mely különben az MDF-kormánytól sem volt idegen – a kormánypártokat a nemzettel, az ellenzéket holmi nemzetidegen elemekkel azonosította. Nem húzott éles határt önmaga és a
militáns szélsőjobb közé. Ez félelmet ébresztett a másik oldalon, a félelmeknek pedig az a természete, hogy kölcsönösen gerjesztik egymást. De a retorika önmagában nem lett volna elég. Az akkori ellenzék azért hihette, hogy Orbánék igazi, komoly veszélyt jelentenek a demokráciára, mert a Fidesz-kormány a gyakorlatban is a végsőkig kihasználta erőfölényét. A cselekvését korlátozó törvények betűjét általában nem sértette meg, de megsértette a szellemüket, kiüresítette a tartalmukat. Egyoldalú döntéssel harmadára ritkította a parlamenti üléseket; megakadályozta az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottságok felállítását; csonka kuratóriumokat állított fel a közrádió és a köztévé felügyeletére, és így tovább. Az előző két kormány is tett ilyet, de csak alkalmilag. Az Orbán-kormány rendszeres gyakorlatot csinált belőle. Kormányra kerülve az MSZP és az SZDSZ azzal tehették volna a legtöbbet a kedélyek lecsillapítására, ha következetesen visszatérnek az önmérséklet, az alkotmánytisztelet gyakorlatához. 



A Medgyessy-kormány néhány héttel megalakulása után. Tiszta kezek politikája? Fotó: Vörös Szilárd

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!