Az elkövetkező évtizedekben, különösen Mária Terézia uralkodása alatt, elsősorban német telepesek jöttek tömegesen az országba. De szép számmal érkeztek szerbek és románok is. A Felvidéken mindig is sok szlovák és számos német élt, a szászok pedig már a középkor óta külön nemzetet alkottak Erdélyben. Így lett a történelmi Magyarország soknemzetiségű állam, melyben a magyar anyanyelvűek a 19. században a lakosságnak csak a felét képezték.

1848-49-ben a magyarok függetlenségi kísérlete kudarcba fulladt, mert az orosz cár a Habsburgok segítségére sietett. A szabadságharc leverése után Ferenc József Magyarországot legyőzött tartományként kezelte, mindaddig, amíg 1867-ben kénytelen volt kiegyezni a magyarokkal. A Habsburgok ugyanis elveszítették észak­olasz tartományaikat, és a poroszok ellen folytatott vesztes háború (1866) után Bismarck Németországból is kiszorította őket. A magyarokkal való kiegyezés Ferenc József számára a monarchia megmentését jelentette. A magyarok ezek után maguk rendezhették belső ügyeiket, de a kül- és hadügy továbbra is Bécs irányítása alatt maradt.

Nagyhatalmi látszat

Éppen ezt kritizálta hevesen a turini száműzetésben élő Kossuth Lajos, mert úgy vélte, hogy a korhadt Habsburg Birodalom nem fogja túlélni a következő európai háborút, és a hozzákapcsolt Magyarországot is romjai alá fogja temetni. Ezért Magyarországnak muszáj függetlenítenie magát Ausztriától, és Horvátországgal, Szerbiával és Romániával kell államszövetséget (Dunai Konföderációt) alkotnia. A Magyarországon élő nemzetiségek pedig ne csak az általános liberális szabadságjogok birtokába jussanak, hanem kulturális és politikai autonómiát is élvezzenek.

Kossuth hiába figyelmeztetett, a vezető magyar politikusok inkább a magyarság erősítésével, a nemzetiségek beolvasztásával akarták létrehozni az egységes nemzeti államot. Grünwald Béla pesti újságíró akkoriban 30 millió magyar országáról álmodozott. De a valóság más volt: az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarországnak (az autonóm Horvátország nélkül) 1910-ben kereken 21 millió lakosa volt, nemzetiségi megosztás szerint 54,4 százalék magyar, 16,2 száza­lék  román, 10,7 százalék szlovák, 10,4 szá­za­lék német, 3,6 százalék szerb és 2,5 szá­zalék rutén.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

Trianon: legendák és valóság

A Tabu harmadik adásában Havas Henrik Trianonról beszélgetett vendégeivel az ATV-n. A történészek – Ormos Mária és Bödök Gergely –, illetve a trianoni békérl és következményeirl írt könyvei okán meghívott Csernok Attila, valamint Hiller István történész, volt kulturális és oktatási miniszter megvitatták a témához kapcsolódó legendákat, a békekötés körülményeit és közvetlen hatásait. A következ adás témája Esterházy János szlovákiai magyar politikus sorsa, és ezen keresztül a magyar-szlovák viszony bemutatása lesz.

Pécsi Tibor / Háttér

hetilap

Az út Trianonig

Hétfőn lesz 98 éve, hogy az antant­hatalmak Trianonban megkötötték Magyarországgal az első világháborút lezáró békeszerződést. Hogyan omlott össze a történelmi Magyarország és mi vezetett a trianoni traumához?

Kollár Leila / Belföld

hetilap

A Trianon-trauma és a transzilvanizmus születése

A magyarság történetében kevés olyan trauma volt, amely az első világháborút lezáró, igazságtalan trianoni békeszerződéshez hasonlítható lenne. Habár a szerződés inkább a világháború végére kialakult helyzetet hagyta jóvá, a magyarok gondolkozásában mégis a Trianon név jelzi azt a megrázkódtatást, amit az új helyzet  hozott a magyarság életében.

Magyary Ferenc / Háttér