hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A kiújuló örmény-azeri harcok háttere
Rossz szomszédság

2016. 04. 23.
Minden évben április 24-e az örmény népirtás emléknapja. A 101 évvel ezelőtt kezdődött – és két éven át tartó – deportálásoknak, öldökléseknek mintegy másfélmillióan estek áldozatul. A huszadik század első genocídiumát mindössze 22 állam ismeri el a világon, a katasztrófa értelmezése pedig mindmáig politikusokat és országokat állít szembe. A 8 milliós örmény diaszpóra alig 3 milliós anyaországa – amely két muszlim-török állam közé van beékelődve – geopolitikai sakkjátszmák színtere mind a mai napig.

Az Európa és Ázsia határán elterülő, földrajzi és kulturális értelemben is határövezetnek tekintett kaukázusi régió két országa, Örményország, illetve Azerbajdzsán az elmúlt hetekben újból kivívta a világ figyelmét. Pedig a Magyarországnál körülbelül háromszor kisebb, egyre apadó népes­ségű és haldokló gazdaságú Örményország első ránézésre jelentéktelen országnak tűnhet. A hazánkkal azonos méretű Azerbajdzsáni Köztársaság – amely csak a neve alapján demokrácia – jelentős kőolaj- és földgáztartalékokkal rendelkezik, azonban a tartósan alacsony olajárak miatt szintén komoly kihívásokkal küzd, ezért az IMF és a Világbank 4 milliárd dolláros kölcsönt készít elő számára. Mi viszi rá ezt a posztszocializmus átkaival küszkö­dő két kis államot, hogy immáron több évtizede rendszeresen összeugorjon egymással a körülbelül Baranya megye nagyságú Hegyi-Karabahért, destabilizálva ezzel a térséget?

Nagyhatalmi játéktér

Az örmények a Dél-Kaukázus egy legősibb népcsoportja, a világ legrégebbi keresztény állama, amelyet már évezredek óta szorongatnak az aktuálisan regnáló nagyhatalmak, kezdve a mongoloktól, a szeldzsuk, majd ottomán törökökön át az oroszokig. Az azeri területen lévő, többségében örmény lakosú Hegyi-Karabahért a szocializmus felbomlása idején robbant ki háború. A de facto államért vívott küzdelmek 20 éve nem voltak ilyen súlyosak, mint most áprilisban. Az örmény fővárosban, Jerevánban április 10-én úgynevezett csendes menetet szerveztek a karabahi harcok 30 ezer áldozatára emlékezve. A megmozdulás egyik szervezője, a 21 éves David Shahnazaryan a Heteknek elmondta, hogy a több ezer résztvevő a menettel a béke iránti vágyát is kifejezte. „Édesapám 1990–1994 között harcolt Karabahban. Amikor meghallottam, hogy kiújultak a harcok, rögtön megfordult a fejemben, hogy mi van, ha újra elmegy, és eszembe jutottak a barátaim, akik jelenleg is ott szolgálnak. Persze, ha szükséges, én is harcolok a népemért. 101 évvel ezelőtt, a népirtáskor erre nem kaptunk sok esélyt” – tette hozzá.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!