Trumpnak októberben sikerült rávennie Izraelt és a Hamaszt egy tűzszüneti megállapodásra, miután a nemzetközi közösséget maga mellé állította 20 pontos tervével a gázai háború befejezésére. A felek által aláírt dokumentum azonban csak az úgynevezett „első fázis” pontjaival foglalkozott – a kezdeti fegyverszünettel, az IDF visszavonulásával, a túszok és foglyok cseréjének feltételeivel és a humanitárius segélyekről szóló rendelkezésekkel.
Lényegre törünk! Bár sokan próbálják elhallgattatni közös értékeinket, de nem hagyjuk! Kérjük, fizessen elő Ön is, hogy jövőre is folytatni tudjuk ezt a munkát: részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.
A Gázai övezet háború utáni irányításával foglalkozó „második fázis” pontjairól nem született hivatalos megállapodás.
Ennek megfelelően a tűzszünet kezdettől fogva ingatag volt, mivel a Hamász továbbra is a legdominánsabb palesztin erő maradt a Gázai övezet mintegy 50 százalékában, amely nem áll az IDF ellenőrzése alatt.
Amikor egy riporter az Ovális Irodában megkérdezte, hogy mikor kezdődik a második fázis, Trump elkerülte a közvetlen választ. „Nagyon jól haladunk. Béke van a Közel-Keleten. Az emberek nem veszik észre” - jelentette ki az amerikai elnök, majd hozzátette:
„A második fázis halad előre. Hamarosan megvalósul”
Október 14-én, a fegyverszünet megkötése után alig néhány nappal Trump azonban már bejelentette, hogy a második fázis már megkezdődött.
Trump 20 pontos amerikai terve egy általa vezetett Béke Tanácsot irányoz elő, amely felügyelné Gáza irányítását, valamint egy nemzetközi stabilizációs erő létrehozását, amely biztosítaná a Gázai övezet biztonságát. Az Egyesült Államok állítása szerint képes lenne meggyőzni a világ vezetőit, hogy csatlakozzanak a tanácshoz, és az országokat, hogy küldjenek csapatokat az ISF-hez, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a két szerv nemzetközi működési mandátumát biztosító határozatot.
De a határozat elfogadása óta több mint két hét telt el, és az USA még nem jelentette be a Béketanács vagy az ISF tagjait.
Az országok vonakodnak csapatokat küldeni, mert attól tartanak, hogy Gázában a Hamász és Izrael közé szorulnak – közölték arab diplomaták a The Times of Israelnek.
A kérdés lényege a Hamász fegyverletétel megtagadásában rejlik. Az Egyesült Államok állítása szerint a Hamász vezetői egy zártkörű, utolsó pillanatban összehívott találkozón, Trump legfőbb tanácsadóival, néhány órával a tűzszüneti megállapodás első fázisának aláírása előtt vállalták a fegyverletételt.
A terrorista szervezet azonban nyilvánosan másképp nyilatkozott, és ragaszkodott ahhoz, hogy joga van fegyveres ellenálláshoz Izrael ellen.
Néhány ország, például Indonézia és Azerbajdzsán, jelezte, hogy hajlandó csapatokat küldeni a gázai nehéz körülmények ellenére. Azonban nem tettek hivatalos bejelentést, mivel Izrael nem engedélyezi Törökországnak, hogy ugyanezt tegye.
Egy közel-keleti diplomata névtelenséget kérve azt mondta a The Times of Israelnek, hogy a csapatok kiküldését fontolgató országok úgy vélik, hogy Törökország bevonása az ISF-be biztosítékot jelent. Kevésbé valószínű, hogy a Hamász tüzet nyitna egy olyan erőre, amelyben részt vesznek a török csapatok, amelyek a tűzszüneti megállapodás garanciái és a terrorcsoport támogatói.
Izrael azonban határozottan elutasította Törökország részvételét az ISF-ben, pontosan azért, mert kapcsolatban áll a Hamásszal, és mert elnöke, Recep Tayyip Erdogan, a háború alatt hevesen bírálta Jeruzsálemet és annak vezetését, Izraelt a nácikhoz hasonlítva és azzal vádolva, hogy népirtást követ el Gázában.
(ToI/Hetek)

hetilap