A miniszterelnök parlamenti expozéjában egyértelművé tette: a mostani módosítás nem teljes körű alkotmányos reform, hanem egyfajta önkorlátozó, átmeneti jogi csomag, amely a jogállami garanciák gyors visszaállítását, a közvagyon védelmét, valamint a fékek és egyensúlyok rendszerének részleges helyreállítását szolgálja.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Élő parlamenti közvetítésünk:

Ezzel párhuzamosan Magyar Péter bejelentette, hogy szeptembertől egy átfogó, a teljes társadalmat bevonó alkotmányozási folyamat veszi kezdetét, amelynek végén egy teljesen új alkotmányt fognak megalkotni, amelyet a magyar nép ügydöntő népszavazással fog megerősíteni. Az új államforma alapokmányának kidolgozására a Tisza-kormány a következő egy évet szánja, így az új elnök megválasztása és a végleges alkotmányozás augusztus 20-a előtt realizálódhat.

Mandátumkorlát és közjogi méltóságok leváltása

A társadalmi párbeszédre bocsátott dokumentum leginkább húsba vágó és a legnagyobb politikai visszhangot kiváltó intézkedése a legfőbb közjogi méltóságok közvetlen politikai és jogi elmozdítására vonatkozik. A javaslat záró és vegyes rendelkezései alapján a módosítás hatálybalépésének másnapján egyszerűen és azonnali hatállyal megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása.

A kormányfő indoklása szerint az államfő irányába súlyos társadalmi bizalomvesztés állt be, mivel az elnök alkotmányos hatáskörén túlterjeszkedve próbált meg befolyást gyakorolni a politikai folyamatokra. A tervezet értelmében az Országgyűlés 30 napon belül új, ideiglenes államfőt választ, akinek megbízatása a jövőre tervezett új alkotmány elfogadásáig, de legfeljebb öt évig tart majd.

Ugyancsak drasztikus változást hoz a tervezet az Alkotmánybíróság (Ab) szervezetében. A módosítás újra bevezetné az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. Ez a rendelkezés automatikus és azonnali hatállyal több jelenleg is hivatalban lévő, korábban a Fidesz-kétharmad által jelölt alkotmánybíró megbízatását szüntetné meg, köztük a testület jelenlegi elnökéét, Polt Péterét is.

Polt Péter és a korhatárt elért bírák távozásával nemcsak a testület fideszes többsége bomlik meg, hanem a volt legfőbb ügyész mentelmi joga is megszűnik, megnyitva az utat a korábbi ügyek igazságszolgáltatási felülvizsgálata előtt. A jövőben a függetlenség jegyében az Alkotmánybíróság tagjai maguk közül, saját hatáskörben választhatják meg a testület elnökét.

A hatalom bebetonozódása ellen a kormány egy radikális mandátumkorlátot vezet be: az országgyűlési képviselők legfeljebb 12 évig (azaz három parlamenti cikluson át) tölthetnék be ezt a tisztséget, amely a Tisza-kormány szerint biztosítja a demokratikus rotációt és megújulást.

Bírói önigazgatás és a közpénzek védelme

A jogállamiság helyreállításának jegyében a tervezet jelentősen megerősíti a bírói önigazgatást. Az Országos Bírói Tanács (OBT) jogkörei kibővülnek: a bírák közvetlen szerepet kapnak a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökeinek kiválasztásában, és lehetőségük nyílik a vezetők visszahívásának kezdeményezésére is. Ha a bírák kétharmada támogatja a visszahívást, az Országgyűlés kétharmados többséggel elmozdíthatja a bírósági vezetőket.

A gazdasági és korrupcióellenes intézkedések gerincét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása jelenti. Ez a kormánytól független, önálló hatóság kizárólag a közvagyon sorsának feltárását, az átlátható közpénzkezelést és a jogellenesen eltulajdonított nemzeti vagyon visszaszerzését végzi majd. Ezzel összhangban a módosítás hatályon kívül helyezi a közpénz korábbi, szűkített alaptörvényi definícióját (a hírhedtté vált „közpénz az, ami elveszítette közpénz jellegét” formulát), így a közvagyon útja a jövőben jogi trükkökkel nem lesz elrejthető.

A kormány emellett radikálisan csökkenti a sarkalatos (kétharmados) törvények számát, hogy a mindenkori demokratikus többség hatékonyan kormányozhasson, miközben az Alkotmánybíróság vizsgálati jogkörét kiterjesztik a korábban tabunak számító költségvetési és adóügyekre is.

Alkotmányjogi aggályok és ellenzéki bírálatok

Noha a tervezet a jogállamiság helyreállítását hirdeti, a közzétételt követően azonnal súlyos szakmai és politikai kritikák kereszttüzébe került. Alkotmányjogászok – köztük a Heteknek nyilatkozó Pokol Béla volt alkotmánybíró – példátlannak és rendkívül aggályosnak nevezték azt a jogtechnikai megoldást, hogy a köztársasági elnök és az alkotmánybírák mandátumát az Alaptörvény „záró és vegyes rendelkezéseiben”, egyetlen tollvonással szüntetik meg, megkerülve a hivatalos megfosztási eljárásokat.

A jogi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az alaptörvény-módosítás ilyenfajta, személyre szabott vagy egyedi joghatások kiváltására való használata (lex Sulyok vagy lex Polt) jogbizonytalanságot szül, és pont azokat a demokratikus normákat sérti meg, amelyeket a kormány elvileg helyreállítani kíván.

A politikai ellenzék és a civil szervezetek bírálatai az alábbi törésvonalak mentén fogalmazódtak meg:

- Rövid egyeztetési idő: A kritikusok elfogadhatatlannak tartják, hogy egy ilyen horderejű, a közjogi berendezkedést alapjaiban megváltoztató csomagra mindössze öt napos társadalmi egyeztetési határidőt biztosított a kormány, ami elvágja a valódi szakmai viták lehetőségét.

- Szelektív felelősségre vonás: A parlamenti ellenzék felrója, hogy miközben a kormány hangzatos szavakkal indítja meg a „Tisztítótűz” műveletet, a tervezetből látványosan kimaradt több olyan kulcspozíció rendezése, mint az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vagy a Médiatanács vezetése, amelyek szintén a korábbi rendszer politikai bástyáinak számítanak.

- Az új államfő legitimitása: Felmerült a kérdés, hogy ha az új köztársasági elnököt a jelenlegi parlamenti összetétel és a Tisza-párti többség választja meg, mi a garancia arra, hogy az új elnök nem egy újabb politikai báb lesz, csak éppen ellenkező előjellel.

A kritikák ellenére a Tisza-kormány elszánt, és a javaslatot az egyeztetések lezárulta után azonnal a parlament elé kívánja terjeszteni, kényszerhelyzetbe hozva a fideszes és Mi Hazánk-os képviselőket, akiknek egyenként kell majd színt vallaniuk, hogy a közjogi tisztújítás vagy a korábbi rendszer átmentése mellett szavaznak-e.