Ez a visszaesés közvetlenül érintette a rendezvény költségvetését is: a korábbi külföldi tulajdonos időszakában felhalmozott 2,8 milliárd forintos rekordveszteséget az idei „kármentő” évben 1,5 milliárdra szerették volna redukálni, ám ezt a célt végül nem sikerült elérni. Gerendai Károly alapító szerint a nehézségek ellenére stratégiai döntés volt, hogy a költségek lefaragása helyett inkább a fejlesztésekbe fektettek be, megalapozva a jövő évi fellendülést.
Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas
A tervezettnél mélyebb deficit hátterében három fő ok húzódik meg: a szervezés és jegyértékesítés négy hónapos csúszása, a külföldiek számára a fesztivált megdrágító erős forint, valamint a magyar vásárlók körében a kánikula és az áramellátási aggodalmak miatt kialakult „katasztrófatudat”. Ennek eredményeként átrendeződött a látogatók összetétele is: a vendégek immár 53 százalékát a belföldi közönség tette ki.
Ezzel párhuzamosan a hagyományos nyugat-európai küldőpiacokról – mint Hollandia, az Egyesült Királyság vagy Németország – csökkent az érdeklődés, míg a háborús helyzet és az utazási költségek emelkedése miatt Izraelből, Ukrajnából, Oroszországból, valamint a távoli országokból is drasztikusan visszaesett a látogatók száma.
A Sziget tulajdonosa szerint a jövőben már nem lehet kizárólag a nagy fellépőkre alapozni a jegyeladásokat, hanem nemzetközi szinten egyéb, különleges összművészeti és közösségi élményeket kell nyújtani. A kilábalást segítheti az az új modell, amelyben a kulcsfontosságú alvállalkozókat kistulajdonosként vonták be a Sziget Zrt.-be, ami kedvezően hat az árakra és szakmaibb építkezést tesz lehetővé.
Emellett komoly infrastrukturális előrelépések is várhatóak: ősszel megkezdődik a Hajógyári-szigetre vezető K-híd két évig tartó felújítása, a pormentesítés érdekében pedig két fúrt kút létesül a terület folyamatos locsolására.
(MTI/Hetek)