Mint arról tegnap beszámoltunk, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a Hetek kérdésre elmondta, hogy szkeptikus a tervezett budapesti csúcstalálkozóval kapcsolatban, amely, mint azóta kiderült, úgy tűnik, egyelőre nem is kerül megrendezésre.

Sokan próbálják elhallgattatni közös értékeinket, ne hagyjuk! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

Ezzel szemben Jodran Bardella, a Patrióták képviselőcsoportjának vezetője a hetek tudósítójának a kérdésére kiállt a magyarországi helyszín mellett, amelyet több uniós vezető, köztük Kaya Kallas külügyi főképviselő élesen bírált.

„Minden kezdeményezés, amely hozzájárul a párbeszédhez a lehetséges békefeltételek megvitatásához Európa kapuinál, nyilvánvalóan jó irányba mutat. (6:23) És ezt a törekvést támogatni kell. Orbán miniszterelnök mindig igyekezett fenntartani a kiegyensúlyozott álláspontot, míg Emmanuel Macron többször is megváltoztatta álláspontját a konfliktussal kapcsolatban, olyannyira, hogy az ma már teljesen követhetetlen.”

Bardella szerint békére van szükség, ugyanakkor leszögezte, továbbra is elítéli „az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen elkövetett agressziót”. A Patrióták elnöke Franciaország háború szerepvállalására utalva elmondta, miszerint

„soha nem jó jel az, ha olyan országok, amelyek nukleáris fegyverekkel rendelkeznek, egymással szemben állnak”.

Úgy véli, ezért „biztonsági garanciákat kell adni Ukrajnának. Természetesen ezt követően tárgyalásokra kell kerüljön sor a fegyverszünetről, de ehhez nyilvánvalóan le kell ülni a tárgyalóasztalhoz, meg kell vitatni a kérdést. Minden, ami hozzájárul a párbeszéd, a konzultáció és a béke előmozdításához, dicséretre és támogatásra méltó” – fejtette ki a Hetek tudósítójának Jorda Bardella.

A francia politikus a Patrióták nevében élesen bírálta a sajtótájékoztatón az Európai Unió készülő költségvetését is, amelyről elmondta, hogy az nem veszi tudomásul „az új európai politikai helyzetet”. Szerinte ennek bizonyítéka többek között a migrációs rész, amely nem biztosítja az Unió határainak a védelmét, és a közös külpolitikára fordított hatalmas összegek, amelyekkel a tagállamoktól kívánnak újabb jogköröket elvonni. Mindezek szerinte arra utalnak, hogy Brüsszel tovább folytatja egy „szuperállam” kiépítését az Európai Unióban.