A vasárnap reggel közzétett hivatalos eredmények szerint a nem szavazatok aránya 52,8 százalék volt, míg a csatlakozáspárti tábor 47,2 százalékot szerzett, kiemelkedően magas, 82,5 százalékos részvételi arány mellett. Kristrún Frostadóttir miniszterelnök elismerte a vereséget, és kijelentette, hogy a kérdés jelen kormányzása alatt biztosan nem fog újra napirendre kerülni.

A közéletet megosztó vitát komolyan befolyásolták a globális biztonsági kockázatok, köztük

Donald Trump fenyegetései a szomszédos Grönland inváziójára vagy megszerzésére vonatkozóan, valamint az ukrajnai és közel-keleti háborúk.

Míg a csatlakozáspártiak az európai szolidaritásban látták a védelmet, a jobban finanszírozott elutasító kampány sikeresen érvelt amellett, hogy az uniós tagság veszélyeztetné a szigetország szuverenitását, valamint létfontosságú mezőgazdasági és halászati területeit.

A szavazás ráadásul éles törésvonalat mutatott a vidék és a főváros között: egyedül Reykjavíkban győztek az uniós tagságot támogatók.

Az eredmény azonnal kiváltotta az európai szuverenista és euroszkeptikus vezetők elismerését. Marine Le Pen francia jobboldali politikus üdvözölte a döntést, amely szerinte emlékeztet arra, hogy létezhet a szabad, önkéntesen együttműködő nemzetek Európája is, míg Nigel Farage, a Reform UK vezetője gratulált a függetlenség megőrzéséhez. Ezzel szemben Brüsszelből mérsékelt reakció érkezett: António Costa, az Európai Tanács elnöke jelezte, hogy az unió teljes mértékben tiszteletben tartja az izlandi választók demokratikus döntését.

(Guardian/Hetek)