Aktuálishetilap

Hetek hetilap vásárlás
A királynő visszatért: Budapest adott otthont az Atlétikai Világdöntőnek
A királynő visszatért: Budapest adott otthont az Atlétikai Világdöntőnek

Melissa Jefferson-Wooden a női 200 méteres síkfutás eredményhirdetésén a bajnoknak járó trófeával. (Fotó: AP Photo/Matthias Schrader)

2026. 09. 17.
A három évvel ezelőtt rendezett atlétikai világbajnokság után az Atlétikai Világdöntő otthona is Budapest lehetett. Az IAAF szövetség elnöke, Sebastian Coe minden idők legsikeresebb versenyének ítélte a 2023. évi világbajnokságot, és már akkor elkötelezte magát, hogy az első Atlétikai Világdöntőnek is a magyar főváros lesz a helyszíne. S lám, a 214 országot tömörítő sportág legjobbjainak találkozójára szeptember 11. és 13. között a Zsivotzky Gyula Nemzetközi Atlétikai Központban került sor.

Nem véletlenül neveztetett az atlétika a sportok királynőjének. Ez a sportág magában foglalja az emberi teljesítőképességek valamennyi szegmensét. A rövid-, a közép- és a hosszútávfutást, a gát- és az akadályfutást, a váltókat, a dobószámokat (gerely-, diszkosz- és kalapácsvetést, súlylökést), ugrószakágakat (magas-, távol-, hármas- és rúdugrást), természetesen mindkét nem részére. Erre a különleges összetettségre csak az atlétika képes, így érthető, hogy csaknem 100 országból (!) utaztak hozzánk sportrajongók, hogy láthassák a csodát, amit egy atlétikai verseny jelent.

A világverseny felvezetőjeként tartottak egy sajtótájékoztatóval egybeszerkesztett úgynevezett nulladik napot. Illusztris méltóságokkal, Pósfai Gábor belügyminiszterrel, Sebastian Coe IAAF-elnökkel, Usain Bolt – abszolút legenda – nyolcszoros olimpiai és tizenegyszeres világbajnok atlétával. Coe újra kiemelte, hogy a budapesti minden idők legjobb atlétikai világbajnoksága volt, és hangoztatta: „Azért gyűltünk össze Budapesten, hogy eldöntsük, ki a legjobb.” A sportért felelős miniszter úgy nyilatkozott: „Hatalmas megtiszteltetés és büszkeség, hogy Magyarország lehet az otthona ennek a világ­eseménynek.” A bajnokságok történetének leggyorsabb atlétája pedig elismerte: „Ez a kezdeményezés sikeres, és sajnálom, hogy már nem térdelhetek indulóként
a rajtgépbe.”

Már az első nap megteltek a lelátók. Ott didergett több mint 20 000 izgatott néző. Kétségtelenül volt erre okuk, hiszen az atlétika legjobbjait élőben a helyszínen látni, szurkolni, együtt élni azzal a hangulattal, amit a versenyzők, illetve maguk a nézők keltenek, torokszorító. Nekünk is volt okunk hangoskodni. A kalapácsvetés ez évi ranglistavezetője, Európa-bajnoka már közelített a dobókörhöz. Nem okozott csalódást, már az első dobása 80 méter felett volt, és csak egyik riválisa, a német Merlin Hummel volt képes távolabbra repíteni a 7,25 kilogrammos szert. A hangorkán szinte megrázta a vasbeton stadion szerkezetét is. Igen, mert mi magyarok boldogok voltunk, hiszen a világ legnépszerűbb sportága világdöntőjében dobogóst ünnepelhettünk, Halász Bence személyében.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!