Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
A készpénzhasználat az elmúlt években folyamatosan csökkent, 2025-ben a tranzakciók 57 százaléka már bankkártyával történt az eurózónában. Így mára kialakultak a technológiai feltételei új, teljesen digitális fizetőeszközök létrejöttének. Ezek közül vannak, amelyek nagyobb szabadságot jelenthetnek, mivel decentralizáltak és egyetlen pénzügyi intézményhez vagy hatalomhoz sem köthetőek, vannak viszont olyanok is, amik egy totalitárius hatalom kiépítését szolgálhatják.
A digitális pénzek terén két koncepció verseng egymással: A digitális jegybankpénzek, röviden CBDC-k (Central Bank Digital Currency) és a stablecoinok. A legfontosabb különbség az, hogy míg a CBDC-ket országok jegybankjai bocsátják ki és kontrollálják, addig a stablecoinok magáncégekhez tartoznak.
Az első stablecoinok már 2014 körül megjelentek, robbanásszerű népszerűségüket azonban a kriptopiac elmúlt évekbeli fellendülése hozta el. 2026-ra a piac teljes kapitalizációja átlépte a 300 milliárd dollárt, ennek túlnyomó részét a piacvezető Tether-féle USDT és a Circle által kibocsátott USDC adja. Ezek árfolyama a dollárhoz van kötve, vagyis a kibocsátó minden forgalomban lévő tokenért egy dollárnyi tartalékot tart, és vállalja, hogy a tokeneket 1:1 arányban dollárra váltja vissza. Ez a visszaválthatóság tartja az árfolyamot 1 dollár közelében: ha a token ára lejjebb csúszik, megéri olcsón megvenni és névértéken beváltani, ha pedig fölé emelkedik, megéri újat kibocsáttatni.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »