hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Transzjárványtól védi a gyermekeket a törvénymódosítás
A szülőket illeti a neveléshez való jog
Transzjárványtól védi a gyermekeket a törvénymódosítás

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

2021. 06. 17.
A gyermekek védelme érdekében hozott friss törvénymódosítás komoly biztosítékot jelent arra, hogy a gyerekeket ne lehessen közterületeken, médiában, oktatási intézményben a szülők jóváhagyása nélkül kéretlen tartalmakkal manipulálni. Konzervatív jogvédők reménye szerint a jogalkotás normaértékű üzenete valamennyire mederben tarthatja a társadalmi folyamatokat. 

Nem akar lemaradni a Hetek legújabb kisfilmjeiről, podcast-adásairól? Iratkozzon fel Youtube csatornánkra itt!

„Elkerülhetetlen, hogy szabályozni kezdjük azt, hogy mit láthatnak a gyerekek és mit nem, mivel a mesék és reklámok világában ma már hihetetlen agymosás és érzékenyítés zajlik” – mondta el kérdésünkre Ujlaki-Győri Anna mentálhigiénés szakember, a ReMa Alapítvány munkatársa. Kitért arra is, hogy szabályozás híján idő kérdése, hogy nálunk is bekerüljön már az óvodák pedagógiai programjába az LMBTQ+-érzékenyítés. Elég csak arra utalni, hogy a törvénymódosítás megszavazásakor jó ideje folyt a pedagógusok toborzása a tavaly ősszel megjelent Meseország mindenkié című mesekönyv óvodai és iskolai foglalkozásterveinek megvalósításához.

S ha a genderpropaganda teret nyer az oktatási intézményekben, akkor elindul a gyerekeknek egy olyan szintű átprogramozása, aminek eredményeképp elidegenítik őket szüleiktől, elhitetve velük, hogy joguk van a szüleik tudta és beleegyezése nélkül például akár 12 évesen is abortuszt végeztetni vagy nemet változtatni. Az amerikai Abigail Shrier Visszafordíthatatlan kár: a transzgender krízis, ami behálózza a lányainkat című, 2020-ban megjelent könyvében arról írt, hogy míg azelőtt a 2-4 éves kisfiúk elenyésző részét érintette a korábban mentális zavarként kezelt nemi szerep diszfória, addig mára – a közösségi média térhódításával párhuzamosan – exponenciálisan megnőtt az érintett fiatalok, különösen a tinilányok száma: az USA-ban vannak olyan iskolai osztályok, ahol a gyerekek 15 százaléka transzneműnek vallja magát. „Ez ma már egy szociális járvány: a tinédzserlányok eleve nagyon érzékeny csoportot képeznek, köreikben olyan pszichés betegségek, mint az anorexia, bulimia, falcolás ugyanúgy terjed, mint a nemváltás, különösen, amikor ehhez egy támogató közeg is hozzájárul, beleértve ebbe az online közeget is. Ma már a vélt identitásuk megkérdőjelezhetetlen lett” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Kiemelte: hihetetlen következményei vannak annak, ha egy társadalom törvényi szinten is elfogadó a – ma már mainstream genderideológiának számító – transzgender-ideológiával szemben, mivel a szülők könnyen elveszthetik a gyermekük neveléséhez való jogukat is. Intő példa erre a kanadai Robert Hoogland esete: a férfit börtönbe csukták, mert nem egyezett bele 14 éves lánya nemváltásába, és továbbra is lányának nevezte transznemű fiát. Az apát a „bad naming” miatt a bíróság bántalmazónak minősítette.

Az effajta progresszivitásban különösen élen járnak a skandináv és az angolszász országok, az USA, Anglia, Kanada, míg a közép- és kelet-európai országok jóval konzervatívab­baknak számítanak e tekintetben.

Persze a tiltást is könnyű néha kijátszani, az USA-ban a Planned Parenthood például a mellrák elleni prevenciós programmal igyekszik bejutni olyan iskolákba, amelyek ellenállnak a genderideológia térnyerésének és nemkívánatosnak tartják az abortuszt vagy a nemváltást. Mivel a kormány nem áll ki az effajta propagandával szemben, az USA egyes államaiban nagy népszerűségnek örvendenek az olyan könyvtári felolvasások, melyek során a gyerekeknek szóló érzékenyítő meséket drag queenek (női ruhába öltözött, kisminkelt férfiak) olvassák fel a kiskorúaknak, s mindenki bigottnak és transzfóbnak számít, aki nem tartja ezt jó ötletnek.

„Nincs olyan, hogy ideológiamentes szexedukáció – ezért régóta felmerül a kérdés, hogy kell-e egyáltalán az iskolákba szexuális nevelés, azon kívül, hogy biológiaórán elsajátítjuk az anatómiai, egészségügyi és szaporodással kapcsolatos ismereteket.

Mivel erősen kormányfüggő, hogy épp milyen nézet az uralkodó, ezért védhető álláspont, hogy a szex­edukáció morális részét hagyjuk a szülőkre, azaz nevelhessék saját meggyőződésük és felelősségük szerint gyermekeiket”

– tette hozzá Ujlaki-Győri Anna.

Pedagógusok beszámolói szerint Magyarországon az iskolai szexuális felvilágosítás eddig meglehetősen ad hoc módon zajlott. Az osztályfőnök például elhívott egy szakembert vagy kollegát, aki alkalmasnak látszott és bevállalta a feladatot. Vagy bejelentkezett valaki egy alapítvány vagy egy gyógyszergyártó cég ingyenes programjával, és simán beengedte őt az iskola, minden különösebb kontroll nélkül.

„Nagyon fontos lenne, hogy a gyermekek szexuális nevelése érzelmi és értelmi fejlettségükhöz igazodjon, különben akár félelemkeltő, összezavaró hatása is lehet rájuk nézve.

Emiatt is gondolom úgy, hogy szükség van valamilyen szakmai kontrollra ezen a területen – s a friss törvénymódosítás erre lehetőséget ad –, hogy iskolai szexuális edukációt valóban csak szakképzett, akkreditált szakemberek végezhessenek és a mai sokszínű kínálatból kiszűrhetők legyenek az önjelölt, nemegyszer ideológiai propagandát folytató szereplők. De nagyon sok múlik azon, hogy megfelelő szakmai kontroll legyen erre kidolgozva” – mondta el lapunknak Hal Melinda pszichológus. Hozzátette: a védőnők bevonása az egészségnevelésbe és szexuális felvilágosításba régebben jól működő gyakorlat volt, amit érdemes lenne megőrizni.

Hal Melinda nem gondolja úgy, hogy már az óvodáskorúak körében is kifejezett szexuális edukációt kellene folytatni – azt viszont biztosra veszi, hogy fontos lenne a szülőket is bevonni az erről szóló döntésekbe. A tapasztalatok szerint a szülők az iskolára hárítják a szexuális felvilágosítás feladatát, szakértők szerint viszont az erkölcsi nevelés a család hatásköre, a biológiai felvilágosítás, illetve egészségnevelés pedig az iskola feladata. Lényegében mindkét oldal a fogamzásgátlásra redukálta a kérdést, pedig a szexuális nevelés sokkal összetettebb jelenség, amely a születésnél kezdődik, szerves részeként a család értékrendjének, intimitásról alkotott felfogásának.

Mindennek tükrében a pszichológus úgy véli, az is nagy előrelépést jelentene, ha a szexuális kultúra fejlesztését elsőként a szülők és pedagógusok körében lehetne elkezdeni, tekintve, hogy e téren mondhatni többgenerációs elmaradásunk van.

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix
(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)

„Ez itt Európa, tessék integrálódni!”

Egy, az elmúlt években Nyugat-Európában élő és dolgozó szakember a Heteknek beszámolt arról, hogy miként fordul át szinte észrevétlenül az általános iskolás korú diákok szexuális felvilágosítása az LMBTQ+ ideológia népszerűsítésébe. 

„A kezdetben mindössze néhány tanórát igénybe vevő foglalkozás az elmúlt két-három évben többnapos programmá nőtte ki magát, homoszexualitásról szóló filmekkel, előadásokkal, külsős „szakértők” bevonásával, transznemű előadókkal.

Az iskolában, ahol dolgoztam, ez úgy nézett ki, hogy a szülők kaptak egy levelet az osztályfőnöktől, amelyben kiválaszthatták, hogy gyermekük részt vesz a foglalkozásokon, vagy további kérdéseik vannak az osztályfőnökhöz. Olyan opció, hogy gyermekük nem vesz részt, nem volt. A tanár ki is hangsúlyozta, hogy a program kötelező, és akinek ez nem tetszik, annak a szülei keressék bátran, de ez itt Európa, ezek az értékeink, tessék integrálódni (mivel az osztályban több bevándorló, muszlim gyermek is jelen volt, akiknek nem tetszett a gondolat, hogy csókolózó fiúkat lássanak a képernyőn). Hogy mi lett a vége? Az, hogy mindenki ott volt. Senki nem merte otthon tartani a gyerekét, és az osztály hallgatta, ahogy a tanár fennhangon hirdeti, hogy a homoszexualitás szép és jó, és amúgy sem kell ennyi idősen senkinek sem eldönteni, hogy kihez vonzódik, vagy mi a neme. 

Egy másik intézményben dolgozó kollégám arról számolt be, hogy egy transznemű meghívott előadó egyenként bemutatkozott az ötödikes diákoknak és udvariasan megkérdezte, hogyan szabad szólítania őket. A kérdés hallatán a gyerekek zavartan pislogtak, mire ő készségesen elmagyarázta, hogy attól, hogy valakinek a teste fiú vagy lány, ő még nem biztos, hogy az és teljesen rendben van, ha ezt jelzi a többiek felé. 

Egy másik iskola napközijében a gyerekek megszavazták, hogy a közösségi tér legyen félig rózsaszín (a lányoké) és félig kék (a fiúké). 

A szülői munkaközösség egy alkalommal felfedezte ezt a szobát, és felháborodva vetették az ott dolgozók szemére, hogy a genderelmélettel ellentétes, intoleráns szabályokat kényszerítenek a gyerekekre. Mert mi van, ha egy kisfiú a rózsaszín oldalra akar menni (ilyen egyszer sem volt), vagy egy kislány a kékre (ilyen sem). A munkatár­saknak magyarázkodni kellett az intézményvezetőnek, aki végül levetette a két „térfelet” elválasztó függönyt, így biztosítva a szabad átjárást azoknak, akik élni szeretnének a lehetőséggel. A gyerekek sírtak, mert odaveszett a privát­szférájuk, a lányos/fiús kuckójuk, pusztán azért, mert néhány szülő úgy gondolta, hogy a bigott, maradi vezetők belekényszerítik őket valami rosszba. Holott a gyerekek döntöttek a szobáról, ők választották a színeket, és ők kérték az elválasztó függönyt is.”

Törvény által védve – A szülőket illeti  a neveléshez való jog

A héten elfogadott, „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló” javaslat kormánypárti előterjesztői szerint a törvénymódosítás lényegében kötelessége az államnak. Az Alaptörvény értelmében ugyanis „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”, továbbá elismeri a gyermek jogát a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, valamint biztosítja a szülők jogát ahhoz, hogy megválasszák, milyen nevelésben részesítik a gyermeküket. 

Ugyanakkor ezeket a jogokat nemcsak a magyar Alaptörvény biztosítja, hanem számos nemzetközi jogszabály is. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kijelenti, hogy a szü̈l̋őknek joguk van megválasztani, hogy a gyermekük milyen oktatásban részesüljön. Az EU Alapjogi Chartája is elismeri a szülők azon jogát, hogy a gyermekeiknek olyan oktatást biztosítsanak, amely összhangban áll a vallási, ideológiai vagy pedagógiai meg­győződéseikkel. 

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye szerint pedig az államoknak megfelelő segítséget kell nyújtaniuk a szülőknek a gyermek nevelésével kapcsolatban reájuk háruló felelősség gyakorlásához. Az állam nem hagyhatja magára a szülőket, hanem a maga felelősségi körein belül gyermekvédő intézkedéseket kell tennie, reagálva az új kihívásokra. „A részes államok elősegítik a gyermek jólétére ártalmas információk és anyagok elleni védelmét megfelelően szolgáló irányelvek kidolgozását” – tartalmazza az egyezmény. 

A törvénymódosítás kapcsán az egyik kritika, hogy alkotmányellenes módon különbséget tesz a szexuális irányultság tekintetében a heteroszexuálisok és a homoszexuálisok között. „Ha pontosan elolvassuk a jogszabályt, akkor világossá válik, hogy nem a homoszexualitást mint magatartásformát tiltja a  törvény, hanem a születési nemnek megfelelő önazonossághoz való jogot védelmezi, illetve a homoszexualitás kiskorúak közötti népszerűsítése ellen kíván eszközöket adni” – mondta el a Heteknek Szabó Patrik ügyvéd, teológus. Hozzátette: eddig azon múlott, hogy az iskolában a gyerekek találkoztak-e az életkoruknak nem megfelelő, számukra káros tartalmakkal, hogy a felvilágosító előadásokat tartó személy milyen világnézetű és beállítottságú volt. A törvény értelmében ezentúl csak azok a szervezetek közvetíthetnek szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos információkat a gyerekek felé, amelyeket az EMMI egy külön rendeletben meghatároz. 

Szabó Patrik hangsúlyozta: a szülők neveléshez való jogát a polgári törvénykönyv alapjogként rögzíti. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is több döntésben elismerte, hogy a világnézeti meggyőződés szabad gyakorlása nemcsak az egyéni és közösségi vallásgyakorlás jogát foglalja magában, hanem azt is, hogy világnézeti meggyőződésüket a szülők a gyermekek felé szabadon közvetíthetik. Ennek védelme most a törvénymódosítás nyomán intézményes formában is megvalósul. Az ügyvéd hozzátette: a polgári törvénykönyv értelmében 18 év alatti gyermek nemváltó műtéten csak akkor eshet át, ha ehhez mindkét szülője beleegyezését adta (akkor is, ha elváltak). 

A Demokratikus Koalíció felvetése kapcsán – miszerint a papoknak a gyónási titkot megszegve feljelentési kötelezettségük lenne, ha pedofíliáról vagy szexuális zaklatásról szereznek tudomást – Szabó Patrik kiemelte: ez a vallásszabadsághoz való jogba ütközne, amelynek értelmében az állam jogszabályokkal sem avatkozhat bele a vallási és hitéleti kérdésekbe.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!