hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A megerőszakolt Budapest
1919. május 1: A kommunisták vörösre mázolták a fővárost

2019. 04. 25.
Száz évvel ezelőtt szürreális külsőt öltött Budapest. Kun Béláék 1919. május 1-jére a fővárost szó szerint vörösbe burkolták. A szimbolikus kommunista térfoglalás egyik következménye, hogy a konzervatív jobboldal azóta gyanakvással tekint Budapestre.

„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezer­éves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött” – mondta Horthy Miklós 1919. november 16-án, budapesti bevonulása alkalmából tartott ünnepi beszédében. A leendő kormányzó nem csupán retorikai fordulatként utalt a „vörös rongyokra”: fél évvel korábban, május első napján a Tanácsköztársaság vezetői szó szerint vörös drapériába öltöztették Budapestet, több százezer méter festett papírtextília és gigantikus gipszszobrok felhasználásával, amelyeket még aznap cafatokra szaggatott a városra törő pusztító vihar.

A monumentális vörös propaganda nem élte túl a kommün véres napjait, ám Horthy erre hivatkozó, és vádiratként elmondott rövid nyilatkozatának hatása a mai napig tart: Budapest sokak szemében „gyanús” város, amely „elárulta a nemzetet”, és idegen érdekeket szolgál. Ez a bélyeg nem egyszer – ki­mondva vagy kimondatlanul – antiszemita felhangokkal párosul, és az „idegenszívűségért” a nagy létszámú budapesti zsidóságot, az értelmiséget és a vállalkozói réteget teszi felelőssé. Egyik érvük, hogy a Tanácsköztársaság 28 népbiztosa közül 20 zsidó volt – le­g­­­­­­­­­­alábbis a kommunisták oldalára álló szocdem vezető, Kunfi Zsigmond megállapítása szerint.

Ez természetesen torz beállítás, hiszen amint azt Hatos Pál történésznek a Szombat tematikus centenáriumi számában megjelent tanulmánya megállapítja: „A közösségüket megtagadó és a világi messianizmus hívéül szegődő forradalmárok szám szerint ugyan a zsidók elhanyagolható töredékét alkották, miközben a hivatalos zsidó szer­vezetek mindig is lojálisak voltak. De a nemzeti gondolat megrészegült híveit ez nem zavarta. Számukra ez volt a végső bizonyítéka annak, amit addig is sejteni véltek: a zsidók világuralom­ra törnek. Az évezredes mélységekből előtörő zsidóellenes indulatok ezzel széles körökben új és szilárd legitimációt nyertek.” (Hatos Pál: Jöttek, mertek, vállalkoztak – Az 1919-es proletárdiktatúra mítoszokon innen és túl. Szombat, 2019. március)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!