hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A hatalom akarása
Német tervek az Unió jövőjéről

2018. 09. 13.
Németország európai hegemóniát igényel magának, ennek pontos formája azonban még nem látható.

Mi Németország célja Európával? – a sokakat foglalkoztató kérdésre előző számunkban a német egységhez vezető történelmi út felidézésével kerestük a választ. (Berlin Európája. Hetek, 2018. szeptember 7.) Említettük, hogy Heiko Maas külügyminiszter néhány hete a német külpolitika kiemelt céljának nevezte „egy szuverén, erős Európa” felépítését, ahol „a nemzetállamok a közösség szintjére helyezik át szuverenitásukat azokban az ügyekben, amelyekben egyedül messze nincs olyan erejük, mint egy egyesült Európának”. Lapzártánkkor a berlini Bundestagban Angela Merkel kancellár arról beszélt, hogy az európai külső határok közös védelmére van szükség, ami miatt a tagállamoknak le kell mondaniuk szuverenitásuk egy részéről az illegális migráció elleni harc érdekében. Merkel a határőrizetet egy nemzetközi katonai jellegű szervezetre bízná, és nemzetek feletti hatáskörbe vonná a migránsok beengedését az Európai Unió területére.

A 20. század első felének történelme két véres és tragikus érvet is szolgáltatott azoknak, akik végérvényesen meg akarták szüntetni még a lehetőségét is annak, hogy valaha újra német hegemónia alakuljon ki Európában. A második világháború utáni években egészen radikális tervek is születtek ennek érdekében.

A nürnbergi perekben a náci birodalom felelőseit személyesen kívánták felelősségre vonni, de emellett a szövetséges hatalmak egyes vezetői szükségesnek látták Németország kollektív megbüntetését is. Henry Morgenthau amerikai pénzügyminiszter eredetileg 1944-ben kidolgozott „büntetőbéke” koncepciója Németországot politikailag és gazdaságilag jelentéktelenné akarta tenni. A Morgenthau-tervben nemcsak az ország teljes demilitarizálása szerepelt, hanem súlyos területi szankciók (Kelet-Poroszországot át kell adni a Szovjetuniónak, Dél-Sziléziát Lengyelországnak, a Rajna–Mosel-térséget Franciaországnak), továbbá mindenre kiterjedő jóvátétel, a teljes német ipar leszerelése, valamennyi repülőgép elkobzása és az ország mezőgazdasági jellegűvé történő átalakítása. Németországot legalább 20 évre ENSZ-gyámság alá helyezték volna, a külkereskedelem és a tőkeáramlás teljes kontrollja mellett. Mindezt Morgenthau azzal indokolta, hogy csak így lehetséges „egy Németország által kirobbantandó harmadik világháború megakadályozása”. (Henry Morgenthau: Germany is our problem. Németország a mi problémánk. New York és London, 1945.)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!