Bár felbukkanása a tudomány és a technológiai fejlődés felgyorsulásához kapcsolódik, az új ateizmus elsősorban nem egy tudományos világnézet, hanem egy olyan ideológiai rendszer, amely maga is vallási jegyekkel rendelkezik: megvan a saját dogmatikája, megvannak az apostolai, prófétái és evangélistái, jelen van benne a vallási türelmetlenség, és gyakorlatilag vallásháborút is folytat.
A dogma
Az új ateizmus centrális dogmája tulajdonképpen igen egyszerű: a tudomány mindent megmagyaráz, mindenre választ ad, tisztán tudományos alapokon nemcsak az univerzum működése írható le, hanem létezésének oka is. Ezt a centrális dogmát a legtömörebben Peter Atkins híres brit vegyészprofesszor fogalmazta meg, aki szerint „semmi okunk, hogy azt gondoljuk, a tudomány nem tud megbirkózni a létezés minden aspektusával. Csak a vallásos emberek – akik közé nemcsak az előítélettel rendelkező hívőket, hanem az alulinformált embereket is sorolom – remélik azt, hogy akár a fizikai univerzumnak, akár a megtapasztalások univerzumának van egy olyan sötét szeglete, amelyet a tudomány nem tud megvilágítani. A tudomány ezzel szemben semmilyen akadályt nem ismer…”.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2017. 01.06. (XXI/01)
