hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A multikulturalizmus kritikája
Mennyire reálisak a bírálatok?

Múlt heti számunkban írtunk a multikulturalizmus történetéről. Az Európai Unióban mára a multikulturalizmushoz való viszonyulás a tolerancia és a progresszivitás fokmérője lett: eszerint egy társadalom számára az az előnyös, ha demográfiai, kulturális és vallási területen minél inkább egyfajta pluralizmus valósul meg.

Gyakran hallani a multikulturalizmus érvrendszerének népszerű paneleit: lejárt a nemzetállamok ideje, a beszűkült monokultúrák helyett nyitott, befogadó társadalmakat kell megvalósítani; a bevándorláspolitika liberalizációjára van szükség; ha megnyitjuk a kapuinkat a különféle kultú­rákból érkező migránsok előtt, a társadalmunk színesebb és értékesebb lesz; minél többféle kultúrát befogadunk, annál gazdagabbak leszünk mi magunk is.
Ez az Európai Unió hivatalos álláspontja is. Ezt képviselik a nyugat-európai országok, Németországgal az élen (még akkor is, ha Merkel német kancellár többször beszélt nyilvánosan a multikulti bukásáról). Ezt hirdeti Soros György személyesen és a különböző alapítványain keresztül is, emellett ez a mainstream balliberális politikai irányvonal Magyarországon. A multikulturalizmus hívei gyakran elmaradottnak, rasszistának és xenofóbnak (idegenektől félő, idegengyűlölő) bélyegzik azokat, akik nem fogadják el az álláspontjukat. De a kelet-európai társadalmakban élő emberek túlnyomó többsége elutasítja a multikulturalizmus doktrínáját. Sőt, a nemrégiben megtartott brit népszavazás eredménye rámutatott, hogy a nyugat-európai társadalmakban is éles vita zajlik ebben a kérdésben. Nézzük meg, melyek azok a fő érvek, amelyekkel bírálni szokták a multikulturalizmus eszméjét.

A nemzeti egység megbomlása

Eszerint az ellenérv szerint a multikulturalizmus megbontja a nemzetek egységét. Leépítjük az őshonos kultúrát, hogy a kisebbségi kultú­rák számára helyet készítsünk. A multikulturális társadalmak – hangzik az ellenérv – megfosztották az embe­reket az etnikai identitásuktól: „angol vagyok”, „francia vagyok”, ez ma már nem árulja el valakiről, hogy milyen nemzetiséghez, valláshoz tartozik, illetve hogy honnan származik. A kritikusok szerint ez a gyakorlat az ember alapösztönével megy szembe – az ember társas lény, aki tartozni akar valahová. A multikulturalizmus így súlyos belső konfliktusokat eredményez a társadalmakban – ezt bizonyítják a statisztikák, melyek szerint az ilyen országokban egyre növekszik az erőszak a különféle nemzetiségek között.
Az egymás mellett élő megannyi kultúra mindig is harcolni fog a dominanciáért – törvényes és erőszakos eszközökkel egyaránt. A nemzetiségek gettósodni fognak, és párhuzamos társadalmak jönnek létre –, ez feszültségeket eredményez. Az emberek többsége képes együtt élni nagyon másféle emberekkel is, de az is elmondható, hogy a többség a saját kultúráját mindig preferálni fogja a többivel szemben. Nehéz letagadni, hogy a legtöbben jobban szeretünk olyan emberekkel együtt lenni, akik hasonlóan gondolkoznak, akiknek hasonló a világnézetük és az élettapasztalatuk, mint a miénk.  

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!