hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Túlterhelés összeomlásig
Hogyan válnak célponttá kormányzati informatikai rendszerek?

2016. 05. 06.
Akik nemcsak munkájuk során használnak rendszeresen számítógépet, hanem hétköznapi életük információigényét is részben ezen az úton elégítik ki, csaknem mindnyájan találkoztak már komputerek, számítógépes rendszerek elleni támadással. Ennek ellenére sokan valódi támadást képzelnek el ilyenkor, amelynek során a számítógépet fizikai sérülés éri, és azok a szó szoros értelmében tartósan vagy akár helyrehozhatatlanul működés­képtelenné válnak. Ebben a cikkben megkíséreljük a számítógépes támadások főbb vonásait olyan érdeklődő olvasók számára is közérthetővé tenni, akik nem feltétlenül informatikai szakemberek.

Régóta elfogadott tény, hogy a számítógép, bár önmagában is hasznos, az igazi lehetőségeit csak akkor mutatja meg, ha a hálózatba kötve használják azt. Ekkor válnak elér­hetővé azok az adatok, információk is, amelyek más, távoli számítógépeken vannak tárolva.

Azokat a számítógépeket, amelyeket kifejezetten ilyen célokra fejlesztettek ki, gyűjtő­szóval szervereknek (kiszolgálóknak) nevezik. Attól függően, hogy ezeknek a szervereknek mi az elsődleges feladatuk, megkülönböztetünk például nyomtató-, fájl-, web-, adatbázisszervereket és így tovább. Ebben a (szoft­ve­res) megközelítésben a szerver tehát kiszolgáló feladatokat lát el. Nem mindegy azonban, hogy a szerver mennyire terhelhető, például hány kérést képes egy időben vagy közel egy időben kiszolgálni. Ez ugyan­is már nem elsősorban szoftveres kérdés. Nagyon sok múlik azon, hogy milyen hardver komponenseket építenek a számítógépbe. Ennek megfe­lelően egy szerver a PC-k­nél lényegesen erősebb lehet, mivel olyan (és annyi) processzort (CPU), olyan (és annyi) memóriát (RAM), olyan (és annyi) háttértárolót (merevlemez vagy hard disk) tesznek bele, hogy az valóban a kívánt mértékig terhelhető legyen.

Nem pontatlanság miatt utalunk itt ilyen óvatosan a számítógép hardveres felépítésére. Processzor esetében például az egyik meghatározó paraméter az, hogy mekkora a működési órajele. Ezt már viszonylag régóta GHz-ben adják meg. Ugyanakkor nem ez az egyetlen paraméter, amely a sebességére kihat. Hasonlóan fontos, hogy egy időben hány feladattal tud (egymással párhuzamosan) foglalkozni. Ennek érdekében egy processzor (tok)ba több magot (core) tesznek. Ezzel a technikával pár éve már a korszerű mobiltelefonok esetében is lehet találkozni. Az eleve szervereknek tervezett számítógépeket olyan belső kialakítással (architektúrával) tervezik és gyártják, amely nagyobb belső adattovábbítási sebességet, bővít­hetőséget, menetközbeni komponenscserét tud biztosítani.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!