hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Jól egybeszerkesztett város
Jeruzsálem kutatja a múltat, és a jövőre épít

2015. 05. 14.
Jeruzsálem az elmúlt 2000 évben soha nem volt olyan népes, fejlett és egységes város, mint ma. Annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtóban naponta jelennek meg követelések arról, hogy állítsák vissza a város 1948 és 1967 közötti megosztottságát, ennek ma már nincsen sem történelmi, sem városszerkezeti, sem pedig demog­ráfiai realitása (utóbbiról lásd keretes írásunkat). Izrael fővárosa az elmúlt évtizedben olyan fejlődésen ment keresztül, ami ha a föld bármely más pontján történik, példaadó sikertörténetként írnának róla, így azonban például a Google térképein vagy az iPhone-ok „világidő” alkalma­zásában a város „hontalan”, egyedüli olyan főváros, amely mellett nincs ott az ország neve. Nem mintha a jeruzsálemieket ez különösebben zavarná: a város a jövőre tekint, és most éppen arra készül – Nir Barkat polgármester május eleji bejelentése nyomán –, hogy Tel Aviv mellett az ország másik technológiai központjává is váljon.

„Mint a szépen épült és jól egybeszerkesztett város” – ezek a sorok jutottak eszembe, amikor az elmúlt napokban alkalmam volt bejárni Jeruzsálem néhány olyan negyedét, amelyet korábban nem láttam közelről, vagy csak nagyon régen. Gilóban például utoljára 2001-ben fordultam meg, a második intifáda tetőpontján, amikor napi rendszerességgel lőttek be palesztin orvlövészek iskolaudvarokra és lakóházakba. Ma nyoma nincs az akkori nyomasztó hangulatnak. A változás részben annak köszönhető, hogy a nemzetközi „kiátkozás” ellenére a negyed – hasonlóan a Jeruzsálem körü­li más lakóövezetekhez –tovább épült, így a korábban frontvonalon álló utcák ma már a regionális városközpontban vannak. Persze így az új épülettömbök kerültek a szemközti dombok tűztávolságába, de a biztonsági kerítésnek köszönhetően már évek óta nem halla­ni beszivárgó terroristákról. 

Az új Netanjahu-kormány tovább folytatja az építkezéseket, az ENSZ, Brüsszel és Washington pedig – nem beszélve az arab világról – tovább tiltakoznak a „béke­folyamatot veszélyeztető telepes építke­zések” miatt – szóval minden halad a ma­ga medrében.

Új jelenség viszont, hogy a nemzetközi hangzavarba olyan izraeli „civil szervezetek” is igyekeznek bekapcsolódni, amelyek jelentős külföldi támogatásban részesülnek. Épp a napokban fordult az izraeli bírósághoz az Emek Shaveh ne­vű, főként norvég és svájci pénzből mű­kö­dő csoport. Ők a Dávid Városa Alapítványt (héber nevén: Elad) támadták meg, kérve a bíróságot, hogy „a vallási alapokon álló” szervezettől vegyék el a Nyugati falnál és a Szemét-kapu alatt zajló ásatások felügyeletét. A konkrét okot az szolgál­tatta, hogy az Elad bemutatta a Siloám tavától a Nyugati falig feltárt új alagutat, ami a tervek szerint be fog csatlakozni a már megnyitott Templom-hegyi alagútba. Az új alagút annak a tervnek a része, ami az Óváros falain kívül, a Szemét-kapu közvetlen közelében található „ősi Jeruzsálem” (Ir David: Dávid városa) feltárását tűzte ki célul. Egy korábban gépkocsiparkolóként használt telken a tervek szerint egy hétemeletes, gigantikus (16 ezer négyzetméter alapterületű), kivilágított high-tech bemutatóközpontot akarnak kialakítani.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!