hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A passzív többség
Hogyan vélekednek a muszlimok a civilizációs konfliktusokról?

2015. 03. 19.
„Törekedjetek arra, hogy békesség legyen köztetek” - hangzik a Koránból vett egyik idézet, amellyel az iszlám vallás békepártiságát kívánják alátámasztani. Az iszlám vallás és követőinek megítélése a nyugati társadalomban két szélsőség között mozog: a teljesen elfogadó és a vallási hagyományaikat totálisan figyelmen kívül hagyó szemlélet. Az iszlámpártinak elnevezett felfogás alapján a terrorizmus, tömegmészárlás, elnyomás csak egy elenyésző kisebbség terméke, az iszlám valójában a béke, az összetartozás vallása. A másik oldalt pedig a „minden muszlim terrorista” nézet adja. E megközelítési módok legnagyobb problémája, hogy külső szemlélőként nézi az iszlámot, és a nyugati értékek alapján próbálja kategorizálni a nem nyugati értékeket valló vallási és politikai rendszert.

Az elmúlt években számos, szociálpszichológiával és társadalompolitikával foglalkozó kutatóintézet érzékelte ezt a disszonanciát. Az ellentét feloldása érdekében muszlim közösségekben végeztek különböző kutatásokat, hogy feltérképezzék, ők mit gondolnak az iszlámról és a Korán rendelkezéseiről. Nézzük az eredményeket:

Az öngyilkos merényleteket és ezzel együtt a szélsőséges iszlamista csoportokat a nyugati civilizáció egyértelműen elutasítja. Az iszlámhívők véleményét viszont a nagyközönség szinte soha nem ismerheti meg ezekkel a szörnyű cselekményekkel kapcsolatban. Ezért is mérföldkő a Pew Kutatóközpont 2013-as kutatása, amely a muszlimok szélsőségekhez való viszonyát kívánta feltérképezni, a „Muszlimok közvélekedése radikális csoportokról és öngyilkos merényletekről” című vizsgálatában.

A felmérést  többségében muszlim lakossággal rendelkező országokban végezték el (Pakisztán, Jordánia, Tunézia, Törökország és Indonézia). A megkérdezettek 67 százalékát aggodalommal tölti el az országukban található szélsőséges vallási és politikai csoportok tevékenysége, míg 27 százalék mondta azt, hogy őket nem nyugtalanítja az említett közösségek léte. Az elégedetlenséget egyes csoportokra bontva a következő arányok jelentkeztek: az al-Kaida elutasítottsága 57 százalék, a táliboké 51 százalék (tehát a muszlimok szűk többsége mindkét terrormozgalmat elutasítja). Az iszlám világ azonban a Hezbollah és a Hamasz irányában elfogadóbb. A kutatóközpont globális viselkedésmód körében végzett tanulmánya alapján a Hezbollah és a Hamasz Jordániában élvezi az emberek legnagyobb támogatottságát (60 és 55 százalék). Libanonban a Hezbollah megítélése felekezeti alapon történik: a síiták támogatják, míg a szunniták ellenzik tevékenységüket. Törökországban szintén alacsony a támogatottságuk (5 százalék).

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!