hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hogyan változik meg a testünk 2050-re?
Szép, új élet

2014. 09. 18.
2050-re a radikálisan átalakuló technológiák- nak, viselkedésmódoknak és a természetes kiválasztódásnak köszönhetően teljesen új típusú emberek fognak élni a fejlett társa­dalmakban – állítja egy most megjelent brit kutatás, amely azt vizsgálta, hogyan hat az informatikai fejlődés a fizikai testre. A prognózis meglehetősen sokkoló: az emberek egy generáció alatt várhatóan nagyobb változáson mennek át, mint az ókor óta eltelt két-háromezer évben. „Igazi evolúciós ugrás előtt állunk” – ígéri a vizsgálat vezetője, Cadell Last.

Nézzük először a technológiai fejlődés vonzó oldalát: 30-40 éven belül – a Global Brain Institute nevű kutatócsoport tanulmánya szerint – az emberek tovább fognak élni, és egyre többen közelítik meg a tudomány és a gyakorlati tapasztalat által jelenleg a felső határnak tartott 120 éves kort. Márton István orvosprofesszor egy korábbi interjúban lapunknak megerősítette, hogy az emberi génállomány bizonyos – optimális – körülmények között lehetővé teszi a 120 éves életkort, de csak embe­rek töredéke tud élni ezzel. (Betelve az élettel. Hetek, 2009. május 29.) Érdekes módon ez a felső limit megegyezik a teo­lógusok következtetésével, akik az Ószövetség alapján úgy vélik, hogy ezt a korlátot maga Isten kódolta be az emberi testbe. (Lásd keretes cikkünk.)

A hosszabb élettartam későbbi szexuális érést és halasztott gyermekvállalást eredményezhet. „Míg voltak olyan korok, amikor a rövidebb élettartam az »élj gyorsan, mert korán meghalsz« filozófiája alapján a gyors reprodukcióra ösztönözte az embe­reket, ma egyre inkább terjed az »élj lassan és halj meg öregen« szemlélete” – állítja Cadell Last a Business Insider által ismertetett tanulmányban. Ez a trend már ma is jól érzékelhető, mert a nyugat-európai társadalmakban a nők első gyermeküket átlagosan 29,5 éves korukban szülik, ami 5-6 évvel több, mint egy nemzedékkel korábban. Az Egyesült Államokban 1970-ben a gyerekek egy százaléka született 35 évnél idősebb anyától, míg ma ez az arány 15 százalék.

Ha pedig sikerül az egészségügyi kockázatokat jelentősen csökkenteni, nők tömegei halaszthatják el a családalapítást a negyvenes éveik közepére, sőt azon is túl. Ez pedig már alapvető társadalmi változást is hoz, hiszen megszakítás nélküli karrierlehetőséget kínál az egyetemről kikerülő nők számára. „A tudományos fejlődés felülírhatja a biológiai óránkat. Olyan változás előtt állunk, aminek következtében néhány évtized alatt nagyobb utat járunk be, mint a középkor óta eltelt időben” – mondja Last, aki szerint, ha hirtelen harminc évet előre lépnénk az időben, úgy érezhetnénk magunkat, mint egy keresztes lovag, aki a mi korunkba csöppent.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!