Nem kapkodta el a döntést Ferenc pápa, hogy kit válasszon a sok vihartól tépázott vatikáni adminisztráció élére. Az államtitkári megbízatás egy pápa halála (vagy Benedek esetében lemondása) után automatikusan megszűnik, és az utód kinevezését hagyományosan úgy tekintik, mint amely kifejezi az új pápa politikai irányvonalát.
A késlekedést júliusban szokatlanul élesen bírálta a National Catholic Reporter egyházhoz közeli hírportálon Timothy Dolan New York-i érsek, aki azt vetette Ferenc szemére, hogy vezetése alatt a Szentszék működéséből hiányzik a „szakszerűség” és a „világos vezetés”. Az olasz La Stampa szerkesztésében megjelenő Vatican Insider ugyanakkor elégedetten írt Parolin kinevezéséről. „Az egyház ismét vezető szerepet vállalhat abban, hogy bölcsességgel és előrelátással szolgálja a béke ügyét a világban.” Ez utóbbi célhoz illeszkedik a pápa által szeptember 7-ére meghirdetett nemzetközi böjt- és imanap, amelyen részt vesz többek között Ahmed Badreddín Haszún szíriai nagymufti, valamint Béchara Boutros Rai, a maroniták antiókhiai pátriárkája és Juhana Jazigi antióchiai görög ortodox pátriárka is. A „Soha többé háborút!” mottóval rendezett imanap résztvevői ellenzik a Szíriával szemben – a vegyi fegyverek bevetése miatt – kilátásba helyezett fegyveres csapást, mert az „a térség más országaira is átterjedhet, világméretű háborút kockáztatva” – hangoztatta Mario Toso püspök, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának főtitkára a Vatikáni Rádióban. Toso hozzátette, hogy „senki sem indokolhatja a közel-keleti katonai beavatkozást a keresztény közösségek védelmére hivatkozva”. Az általános háborúellenesség zászlaja alatt sorra kerülő vatikáni rendezvényhez olasz pacifista csoportok és a Marco Panella újságíró vezette ultrabaloldali Radikális Párt is csatlakozott.
Nem lát esélyt azonban a megígért reformokra a papi pedofília ellen küzdő SNAP-csoport. Közleményük szerint „Ferenc pápa akár minden nap buszra szállhat, hordhatja saját kézzel a csomagjait és beszélhet a szegénység ellen, de ettől a gyermekek még nem lesznek nagyobb biztonságban. Nem elegendő az egészségtelen, lövészárkok szabdalta vatikáni bűnfészek szélét megkapargatni” – írja a SNAP, amely szerint az elmúlt öt hónapban nem történt érdemi lépés a klérust átszövő homoszexuális és pedofil botrányok kezelésére.
Pietro Parolin Venezuelában értesült Ferenc pápa döntéséről, ahova XVI. Benedek nevezte ki nunciusnak. Első nyilatkozatában hangsúlyozta az új egyházfő melletti lojalitását, mondván Ferenc megválasztásával „azonnali hangulatváltás” volt érzékelhető az egyházban. „Korábban pesszimizmus uralkodott, jogtalanul, mert XVI. Benedek pápa is mindent megtett az egyház megreformálása érdekében” – fogalmazott Parolin.
A pápa, aki magáról megválasztása után azt mondta, hogy a „világ másik feléről érkezett”, most jobbkezének is olyan személyt jelölt, akinek eddigi tevékenysége elsősorban az Európán kívüli térségre irányult. Parolin Észak-Olaszországban, Schiavon városában született, egyszerű családban. Apja boltvezető, anyja elemi iskolai tanár volt. Pietro tízéves volt, amikor apja autóbalesetben meghalt. Ettől kezdve anyja nevelte két testvérével együtt. 22 évesen szentelték pappá, de érdeklődése és nyelvtehetsége már ekkor a diplomáciai tanulmányok felé vonzották. 1986-ban lépett a Vatikán külügyi szolgálatába, azóta több távoli országban – Nigériában, Mexikóban és Venezuelában – tevékenykedett diplomataként, majd utóbbi helyen nunciusként. II. János Pál világméretű nyitása jó alkalmat kínált a karrierre a sok nyelvet beszélő fiatal diplomatának.
Ezekben a pozíciókban találkozott a katolikus egyház globális helyzetét érintő számos kihívással, köztük az afrikai muzulmán terjeszkedés veszélyeivel és a dél-amerikai ultrabaloldali mozgalmakkal. Benedek pápa egyenesen azzal küldte Venezuelába, hogy Hugo Chavez elnökkel tárgyaljon a katolikus egyház zavartalan működése érdekében.
Parolin eredményesen lépett fel, csakúgy, mint korábban Mexikóban, ahol sikerült az új alkotmányból kivetetnie több antiklerikális és szélsőségesen szekuláris cikkelyt. A szentszéki delegáció vezetőjeként többször tárgyalt Ázsiában, és fontos szerepe volt abban is, hogy a katolikus egyház helyzete 2009-ben rendeződött Vietnamban. Parolin atya érdeklődési területéhez tartozik a Közel-Kelet is. Az ismerősei szerint „fáradhatatlan és hatékony” munkát végző diplomata részt vett 2007-ben a Bush elnök által összehívott – ám eredményt nem hozó – annapolisi békekonferencián. Az atomfegyverek nemzetközi leszerelésre indult mozgalom keretében tárgyalt Iránban és Észak-Koreában is. Hét évet töltött a Római Kúrián, ahol a külügyekért felelős államtitkár-helyettesi posztot töltötte be. Karrierjét Bertone elődje, Angelo Sodano volt vatikáni államtitkár egyengette, akivel a mai napig szoros kapcsolatban áll.
A pápa döntése nyomán azonnal megindultak a találgatások arról, hogy az 58 éves Parolin előtt még fényesebb jövő állhat, ha a nála 19 évvel idősebb Ferenc nem tudná ellátni hivatalát. A mindenkori vatikáni államtitkárt automatikusan az esélyesek közé számítják egy pápaválasztáson, még ha ez a számítás nem is mindig válik be. A National Catholic Reporter főszerkesztője arra is felhívja a figyelmet, hogy Pietro neve latinul Petrus, ami a Malakiás püspöknek tulajdonított középkori jövendölés szerint az utolsó pápa (Petrus Romanus: a római Péter) neve lehet. John Allen hozzáteszi, hogy Parolin olasz származása és római pozíciója megfelel a Petrus Romanus név második tagjának is. Ferenc fáradhatatlan aktivitása – a pápa a nyári hőség idején sem vette igénybe a hagyományos nyári rezidenciának számító Castel Gandolfó-i palotát – azonban nem azt jelzi, hogy az egyházfő az utódlására készülne.
2013. 09. 06. (XVII/36)
