Károli Gáspár fordítása megkerülhetetlen, felülírhatatlan, kiválthatatlan. Nemzetünk életét változtatta meg radikálisan – a reformáció szellemében, mely kontinensek arculatát szabta át. Az Isten Beszéde melletti végtelen elkötelezettség, az a felforgató, forradalmi izzás, amelyben született, más magyar fordításban máig nem lelhető.
Az ünnepélyes, ihletett munkát Károli Gáspár gönci prédikátor és lelkésztársai végezték el röpke három év alatt. Alapjául az eredeti héber és görög szövegeket használták. Mikor a nyomtatás elindult Vizsolyban – innét a Vizsolyi Biblia elnevezés –, még nem volt kész a teljes mű, a kéziratokat laponként, gyalog hordták a diákok a nyomdába. 1590-ben készült el, körülbelül 800 példányban.
Károli munkája óriási hatást gyakorolt a magyar nyelv és irodalom fejlődésére. A 19. század nyelvújításai és a modern kor nyelvi kihívásainak következtében azonban revideálni kellett az inspirált elődöt. Az 1908-ban megjelent munka revizorai alapszövegnek a Károli-Biblia 1608-ban, Szenczi Molnár Albert által készített első javított kiadását, az úgynevezett Hanaui Bibliát tekintették, de felhasználták a maszoretikus héber textust is. Igyekeztek a legszükségesebb és a legminimálisabb változtatásokat eszközölni.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2013. 04. 12. (XVII/15)
