hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mit köszönhet Róma Mohamednek?
Az iszlám hódítás miatt vesztette el Bizánc Európát

2013. 01. 24.
Nem sokkal a népvándorlás hullámai után, a 7. században újabb, „emberekből álló cunami” lepte el a Földközi-tenger medencéjét – állítja Howard-Johnson brit történész. Nagy Sándor hódításait leszámítva nem volt korábban példa arra, hogy néhány évtized leforgása alatt ilyen döntő fordulat történjen az akkor ismert világ uralmi viszonyaiban. Az arab-iszlám hódítók minden előzmény nélkül bukkantak fel az Arábiai-félsziget mélyéről, és seregeik egyszerre indultak meg nyugat és kelet felé.

Megjelenésük felkészületlenül érte a kor legerősebb hatalmának számító Bizánci Császárságot, amely akkoriban arra készült, hogy keletről kiindulva újra egyesíti Európát. A Keletrómai Birodalom hatalmas erőfeszítésekkel ugyan, de visszaverte az invázió első hullámát. A terjeszkedésről és a keresztény világ egyedüli vezetéséről azonban le kellett mondania, és ezzel megnyílt az út a nyugati civilizáció felemelkedése előtt.

„Nagy Károly elképzelhetetlen lett volna Mohamed nélkül” – ezt a meglepő állítást az egyik legnépszerűbb fiatal amerikai történész, Thomas Woods fogalmazta meg. A konzervatív katolikus tudós szerint a Nyugatrómai Birodalom bukása után létrejövő fiatal nyugat-európai keresztény államok minden bizonnyal Bizánc befolyása alá kerültek volna, ha délkeleti irányból nem indul meg az arab-iszlám hódítás. „A Keletrómai Birodalom hirtelen kénytelen volt a létéért küzdeni, és ez utat nyitott az önálló Frank Birodalom megerősödése felé. A bizánci befolyás gyengülése vallási téren a latin kereszténységet hozta helyzetbe Európában, gazdasági téren pedig lendületet adott a feudalizmus és nemzeti önellátás számára” – írja Woods. Bizánc megrendülése tette lehetővé, hogy Nagy Károlyt III. Leó pápa 800-ban császárrá koronázza. Ettől kezdve a Frank Birodalom, majd a Szent Német-római Birodalom és a római pápaság egymást védelmezve Európa uraivá váltak.

Miután a hun hódítás és a népvándorlás nyomán Róma elbukott, a pápaság a bizánci császár segítségére volt utalva. A keleti uralkodók úgy tekintették, hogy a Római Birodalom kizárólagos utódaként egyedül ők jogosultak a császári cím használatára. Konstantinápoly volt az „Új Róma”, és I. Justinianus császár (527–565) megkísérelte helyreállítani az egységes birodalmat, ami utoljára Nagy Theodosius (379–395) alatt létezett.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!