A Mindenható prófétáján, Mózesen keresztül megparancsolta Izraelnek, hogy az év bizonyos napjain kitüntetett figyelmet szenteljenek Neki. Így a zsidóság legtöbb ünnepnapja természetfeletti eredetű, az időből az örökkévalóságba való kilépést, az Örökkévalóval való találkozást, közösséget szimbolizálja, s az ember eredeti rendeltetésére, valódi életcéljára hívja fel a figyelmet.
Az ünnepek között kitüntetett helyet foglal el jóm kippúr, az engesztelés, avagy a bűnök befedezésének a napja. Az ünnep rendtartásáról legrészletesebben Mózes 3. könyvének 16. fejezete rendelkezik. A parancsolat értelmében az ünnepen három fő eseményre kerül sor:
(1) A főpap egyszerű lenruhában állatáldozatot mutat be magáért, családjáért és Izrael népéért. Évente egyszer ezen a napon bemegy a Szentek Szentjébe, ahol a frigyláda található, s az áldozati állat vérével hinti meg annak fedelét, mintegy a zsidóság bűneinek, tisztátalanságainak, vétkeinek (16. vers) egy évre való elfedezése, befedezése (kippúr) végett. Ha a főpap élve kijön a Szentek Szentjéből, az Örökkévaló megbocsájtott: Izrael újabb egy évet kap, hogy megpróbáljon a Törvényhez hűen élni.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »