hetilap

Hetek hetilap vásárlás
102 évesen távozott a befolyásos ortodox rabbi
Ükunokája unokáját is meglátta

Múlt hét szerdán távozott a Földön élők sorából a 102 éves Eljásív rabbi. Az izraeli politikai-vallási életet is jelentős mértékben meghatározó, világszerte óriási tekintélynek örvendő ultraortodox rabbinikus jogtudóst 250 ezren gyászolták Jeruzsálemben, köztük a hat generációnyi közel ezer leszármazottja.

Rabbi Jószéf Sálóm Eljásív rabbi az askenázi, nem chászíd litván chárédí közösség vezető rabbija volt, szív-, tüdő- és veseelégtelenség miatt az elmúlt időszakban a Sááré Cedek Egészségügyi Központban ápolták. Július 18-án, szerdán halt meg, s aznap este el is temették Jeruzsálemben. A világszerte elfogadott zsidó jogi szaktekintélyt Izrael vezető politikusai is búcsúztatták. Benjámin Netánjáhú, Izrael miniszterelnöke a jelenlegi generáció legfontosabb vallási vezetőjeként emlegette, mint mondta: „Határozataival Eljásív rabbi világszerte mély nyomott hagyott az ultraortodox közösségekben, valamint Izrael népének egészében.”
Jószéf Sálóm Litvániában Ávráhám Erener rabbi és egy híres kabbalista, Slómó Eljásív rabbi lányának sarjaként látta meg a napvilágot 1910. április 10-én. Már a születése is csoda volt, hisz a házaspárnak tizenhét évig nem volt gyermeke. A Tóra iránt kiskorától szenvedélyesen rajongó gyermek szüleivel 1922-ben érkezett Izrael földjére, apja a bevándorlást megkönnyítendő okokból felvette apósának nevét.
Az ifjú kiemelkedő szorgalmával már kora tinédzser éveiben óriási benyomást tett a jeruzsálemi rabbikra. Egy híres jeruzsálemi cáddik lányával való házasságát hét évvel később a cionista Ráv Ávráhám Jichák HáKóhén Kook, Izrael első askenázi főrabbija közreműködésének köszönhette. Feleségével már az esküvője utáni napon megegyezett, hogy idejének nagy részét a Tóra tanulmányozásának fogja szentelni. A beszámolók szerint Eljásív napi tizenhat-húsz órát tanulmányozta intenzíven a Tórát és annak magyarázatait, imádkozott, még családi programok, vészhelyzetek sem tántoríthatták el a szent szövegekben való elmélyüléstől. Három-négy órás alvást követően hajnali két-három óra körül kelt, s kezdte a napi Tóra-tanulást. Mint lánya, Bát-Sevá mondja, apja egyetlen másodpercet sem vesztegetett el feleslegesen, életének minden pillanatával el tud számolni.
A család Jeruzsálem ortodox negyedében, a Méá Seárímban élt nagyon szerényen egy másfél szobás kis lakásban, ahol öt fiút és hét leányt neveltek fel. Bár közülük ketten fiatalon tragikus módon távoztak az élők sorából, a többiek már a hetvenes éveikben járnak, a fiúk híres Tóra-tudósok, a lányok neves rabbik feleségei lettek. Nyilvánvalóan a szigorú életritmusnak ára is volt: családja kevéssé élvezhette Eljásív társaságát, gyermekei beszámolója szerint a rabbi nem vett tudomást róluk, nem beszélgetett velük, még a nevüket sem tudta emlékezetébe idézni. A rabbi egyébként gyermekkorától fogva betegségekkel küszködött, a család számtalanszor hitte azt, hogy eljött az utolsó napja, az orvosok sem sok esélyt adtak neki. Azonban minden betegség felett győzedelmeskedett, túlélte a vészt jósló orvosokat is. Tanítványainak azt mondta, hosszú életének titka az, hogy soha nem engedte magát feldúlni, a Tóra tanulmányozásán kívül soha semmit nem vett a szívére. 2009-ben megláthatta családja hatodik generációját, amikor egyik ükunokájának fiúunokája született. Halálakor közel ezer leszármazottja búcsúztatta.
Eljásív a modern életmódot elutasító, rigorózus vallásos életvitelről, a zsidóság szent szövegeinek kimerítő analitikus tanulmányozásáról híres askenázi, nem chászíd litván chárédí közösség vezetője volt, de más irányzatok is adtak a szavára, generációja legnagyobb tekintélyű jogtudósának tartották. Az 1950-es évek elejétől a Legfelsőbb Rabbinikus Bíróságon dolgozott rabbinikus bíróként, s ádáz küzdelmet folytatott a kompromisszumokra hajló rabbikkal szemben. A hetvenes évek elején lemondott pozíciójáról egy Slómó Góren rabbival folytatott, nemzeti botrányt keltő vitás ügy miatt. Ekkortól távolodott el a cionista rabbik körétől, és vált az anticionista ultraortodox közösség vezető személyiségévé.
Eljásív az izraeli politikai életben is szerepet vállalt: a nyolcvanas évek végétől szellemi vezetője lett a Degel HáTórá (A Tóra zászlaja) pártnak, mely a Kneszetben is képviselteti magát. A kilencvenes évek közepétől olyan nagymérvű kérdésekben határozott, mint ki tekinthető zsidónak, ki térhet be a zsidóságba, miként kell a zsidóknak házasodni, elválni, mit kell tenni az izraeli gazdaságban a hétévente parlagon hagyandó földekkel kapcsolatban stb. Ellenezte a kormány által szponzorált bevándorlók tömeges betéréseit azok megkérdőjelezhető őszintesége miatt, a nők magasfokú tanulmányait, a chárédí férfiak hadseregben való szerepvállalását, a nem-kóser mobiltelefonok és az internet használatát. Felemelte szavát azon zsidók ellen, akik a Templom-hegyre látogatnak, mondván, rituálisan nem elég tiszták ahhoz, hogy lábukat a szent helyre tegyék, s ha fellátogatnak oda, az vérontáshoz vezet. Megtiltotta az ultraortodox nőknek, hogy Indiában készült parókákat hordjanak, mivel a hajat hindu szertartások során vágták le, így azok bálványimádó rítushoz köthetők. Ezen határozata Izraeltől Brooklynig parókák ezreinek elégetéséhez vezetett. Megtiltotta továbbá a Crocs cipők viselését jóm kippúrkor, mivel túl kényelmes a nap bűnbánó jellegéhez mérten. Számtalan döntvényt hozott, mely az élet minden területét felöleli, rengeteg olyan nyilatkozatot is tett, amivel magára vonta a szekuláris izraeli közvélemény haragját.
Azzal együtt, hogy az izraeli társadalom mintegy tíz százalékát kitevő chárédík átlagosan hat-hét gyermek vállalásával egyre növelik a zsidó lakosság számarányát, Tórához, hagyományhoz való hűségükkel erősítik az állam vallásos jellegét, óriási szociális és gazdasági problémát is jelentenek Izrael számára. A teljes idejű Tóra-tanulás elvonja a férfiakat a munkától, a hadseregben való szerepvállalástól, a gyermekek a chárédí oktatási intézményekben nem tanulnak világi tárgyakat, így képtelenek az izraeli munkaerőpiacba való bekapcsolódásra, a nők kizárólag otthon dolgozhatnak, így a chárédík közt óriási a szegénység, a családok adományokból, szociális támogatásból tartják fenn magukat.
Eljásív halála előtt nem sokkal kikelt a chárédí irányzatok hagyományos életvitelének megváltoztatása, az izraeli társadalom fő áramába való beemelése ellen, mivel szerinte a chárédík nem kerülhetnek a világi zsidók kultúrája és kontrollja alá. Az elmúlt napokban heves viták alakultak ki utódlása körül, a nyolcvan év feletti négy esélyes közül ugyanis van olyan, aki engedékenyebb, támogatja a chárédík katonaságban, Izrael gazdaságában való részvételét. A nagy tekintélyű rabbi halála tehát törést hozhat az ultraortodox világon belül, az utódlás mentén pedig az izraeli társadalom jelenlegi arculata is megváltozhat.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!