hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Feltámad-e Jeruzsálem?
A gondviselés helye

2010. 04. 03.
E hét hétfőjén este, néhány nappal azután, hogy Izrael és Amerika viszonya történelmi mélypontra süllyedt, emlékezett meg a világ zsidósága újra az Egyiptomból való szabadulásról a peszachi (húsvéti) vacsora, a szédereste megtartásával. Hagyományosan ilyenkor felidézik a megmenekülés csodálatos történetét tanulságul minden nemzedéknek: így fogja Isten népét megmenteni mindig az elnyomástól és hatalmas túlerőtől. Szüksége is van erre a múltra és jövőre, emlékre és reményre most Izraelnek, amelyet immár az Egyesült Államok elnöke is Kelet-Jeruzsálem föladására akar kényszeríteni.

Fontos tény, hogy Jeruzsálem városa és története már a zsidó nép megszületése előtt is az egyetlen, Magasságos Istenhez kötődött. Amikor i. e. 2000 körül Ábrahám, a hit atyja a Mindenható hívásának engedelmeskedve kivándorolt szülőhazájából, hogy a majdani Szentföldre zarándokoljon, és ígéretet kapott, hogy az lesz leszármazottainak örökös hazája, a Biblia szerint már élt ott egy ember, éppen Jeruzsálemben (amelyet akkor Sálemnek, „békének" neveztek), Melkicedek, a Magasságos Isten papja. Ő nem volt zsidó, nemzeti hovatartozását nem tudjuk meg - nyilván mert nem lényeges -, és amikor találkozott Ábrahámmal, megáldotta őt, a zsidóság ősatyja pedig tizedet fizetett neki. Pál apostol - két évezreddel később - kiemeli, hogy mindez azt jelenti: Melkicedek szellemi tekintélye felette áll Ábrahámnak. Melkicedek ekkor, hasonlóan a keresztény úrvacsorához, kenyeret és bort fogyasztott közösen Ábrahámmal.

Ahol a láthatatlan láthatóvá válik

A Magasságos Isten (Él Eljón, azaz Legfelsőbb Isten) e papja a később Cion („kiemelkedő", „kiváló") néven világhírűvé vált kis hegyen épült, fallal körülvett városkában lakott, fél kilométernyire délre a hegy magasabb, lakatlan, északi csúcsától, a Morijjától. Melkicedek, majd fél évszázaddal korábbi találkozásuk után újra láthatta Ábrahámot, akár palotája ablakában könyökölve, amikor az, tőle csak ötszáz méternyire, fiát, Izsákot Isten parancsából feláldozni vitte a Morijja csúcsra. Már felemelte kését, hogy az oltáron fekvő, megkötözött fiút megölje, amikor Isten újabb szava megállította, és a gyermek helyett egy kost vágott le Istennek. A helyettesítő, megváltó, életmentő áldozat e helyszínét Ábrahám Jahve-Jirének nevezte el, aminek jelentése: „az Úr lát" vagy „az Úr gondot visel [ellát]", összecsengve a Morijja névvel: „az Úr által meglátott [hely]" vagy „ahol az Úr láthatóvá válik". Ezekkel az eseményekkel és ezzel a három emberrel indult útjára Jeruzsálem (nevének jelentése: „béke városa", „béke alapja") és az azóta az egész világon elterjedt, az egyetlen Istenbe vetett hit történelme. A Kelet-Jeruzsálemben ma zajló ásatások feltárták az egykori Sálem falainak négyezer éves, Melkicedek, Ábrahám és Izsák korában megvetett alapjainak köveit is.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!