Fontos tény, hogy Jeruzsálem városa és története már a zsidó nép megszületése előtt is az egyetlen, Magasságos Istenhez kötődött. Amikor i. e. 2000 körül Ábrahám, a hit atyja a Mindenható hívásának engedelmeskedve kivándorolt szülőhazájából, hogy a majdani Szentföldre zarándokoljon, és ígéretet kapott, hogy az lesz leszármazottainak örökös hazája, a Biblia szerint már élt ott egy ember, éppen Jeruzsálemben (amelyet akkor Sálemnek, „békének" neveztek), Melkicedek, a Magasságos Isten papja. Ő nem volt zsidó, nemzeti hovatartozását nem tudjuk meg - nyilván mert nem lényeges -, és amikor találkozott Ábrahámmal, megáldotta őt, a zsidóság ősatyja pedig tizedet fizetett neki. Pál apostol - két évezreddel később - kiemeli, hogy mindez azt jelenti: Melkicedek szellemi tekintélye felette áll Ábrahámnak. Melkicedek ekkor, hasonlóan a keresztény úrvacsorához, kenyeret és bort fogyasztott közösen Ábrahámmal.
Ahol a láthatatlan láthatóvá válik
A Magasságos Isten (Él Eljón, azaz Legfelsőbb Isten) e papja a később Cion („kiemelkedő", „kiváló") néven világhírűvé vált kis hegyen épült, fallal körülvett városkában lakott, fél kilométernyire délre a hegy magasabb, lakatlan, északi csúcsától, a Morijjától. Melkicedek, majd fél évszázaddal korábbi találkozásuk után újra láthatta Ábrahámot, akár palotája ablakában könyökölve, amikor az, tőle csak ötszáz méternyire, fiát, Izsákot Isten parancsából feláldozni vitte a Morijja csúcsra. Már felemelte kését, hogy az oltáron fekvő, megkötözött fiút megölje, amikor Isten újabb szava megállította, és a gyermek helyett egy kost vágott le Istennek. A helyettesítő, megváltó, életmentő áldozat e helyszínét Ábrahám Jahve-Jirének nevezte el, aminek jelentése: „az Úr lát" vagy „az Úr gondot visel [ellát]", összecsengve a Morijja névvel: „az Úr által meglátott [hely]" vagy „ahol az Úr láthatóvá válik". Ezekkel az eseményekkel és ezzel a három emberrel indult útjára Jeruzsálem (nevének jelentése: „béke városa", „béke alapja") és az azóta az egész világon elterjedt, az egyetlen Istenbe vetett hit történelme. A Kelet-Jeruzsálemben ma zajló ásatások feltárták az egykori Sálem falainak négyezer éves, Melkicedek, Ábrahám és Izsák korában megvetett alapjainak köveit is.
2010. 04. 02. (XIV/13)
